Magánbiztonság és teológia: interjú Kovács Alexander Dániellel

Szakmai, üzleti megbeszéléseken kívül nagy hangsúlyt fektet a személyi állománnyal folytatott beszélgetésekre is. Amikor nem a magánbiztonságban dolgozik, akkor a Magyarországi Ókatolikus Egyház pasztorálpszichológusaként tevékenykedik. Kovács Alexander Dániel, a Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. őrzés-védelmi üzletágvezető-helyettesét kérdeztük.

– Magánbiztonság és teológia, hogyan fér meg a kettő egymás mellett?
– Könnyen, mindkét tudományág nagy területet fed le az emberi életvitel vonatkozásában. A magánbiztonságban is és a teológiában is lényeges a kommunikáció milyensége. A biztonsági szakmában jellemzőbb a határozott, ellentmondást nem tűrő kommunikáció, míg a teológia inkább szociálisabb beállítottságú diskurzust alkalmaz. Véleményem szerint a magánbiztonságban olykor szükségszerű a szociális, felebaráti hozzáállás, míg a hitéletben néha indokolt lenne a határozott, szigorú fellépés. Tehát a kérdésre válaszolva, az én életemben kiegészítik egymást.

— A Hori-Zone egy komplex, problémamegoldó cég. A munkában tudja kamatoztatni a kettős érdeklődését?
— Tökéletesen, a vezetőség abszolút nyitott az összetett személyiségekre, és én annak tartom magam.

— Miben nyilvánul meg a komplexitás?
— Gyermekkorom óta foglalkozok harcművészetekkel, a kollégákkal és a vezetőséggel sokszor együtt edzünk. Rendszeresen járok lőni az állománnyal. A teológiai tanulmányaim előtt jogot hallgattam, amely most szünetel ugyan, de tervben van a folytatás. A személyiségemnek van egy „katonai, fegyveres” oldala, míg a másik felem finomabb, szociálisabb.

— Miben nyilvánul meg ez a szociális beállítottság?
— Szeretek emberekkel foglalkozni, és ahogy látom, az emberek is szeretnek beszélgetni velem. Ez részemről nem udvariassági protokoll, valóban érdekel a problémájuk, véleményük.

— A büntetés-végrehajtás kötelékéből került a magánbiztonságba, hogyan jött a teológia?
— A büntetés-végrehajtásban dolgoztam, lényegében ott szereztem meg azokat az ismereteket, amelyek jó alapnak bizonyultak a magánbiztonság területén. A teológia mindig is foglalkoztatott. Nem kifejezetten a keresztény teológia, a legtöbb vallás tanításaival kapcsolatba kerültem, különböző mélységig. Már középiskolai éveim alatt is szívesen foglalkoztam a vallások összehasonlításával, mitológiai kutatással. Bár a gimnázium után lebeszéltek a vallási irányról, pár év elteltével mégis teológus hallgató lettem.

— A mentálhigiénés tevékenysége milyen jellegű?
— Egyházi lelki gondozást, úgynevezett pasztorálpszichológiai támogatást nyújtok, amely az evangéliumokra –és más vallások tanításaira- épül. Elképesztő, hogy a vallások mekkora hangsúlyt fektetnek és fektettek a lelki gondozásra. Szolgálataként az idei évben hívtuk életre a lelki gondozás ezen, formáját. A tanácsadás menetét tekintve fontos szempont, hogy a pasztorálpszichológus, mint segítő szerepel, magát a problémát azonban a kliensnek kell megoldania. Megtisztelve érzem magam, mert annak ellenére, hogy még csak hallgatom a teológiát, Dulai Roland püspök úr felkért erre a tanácsadói pozícióra. A püspök úr mellett nagy segítséget nyújt mentoromként, Erdélyi Csaba evangélikus lelkész, pasztorálpszichológus is.

— Hogyan épül fel egy segítő beszélgetés?
— Lényegében kötetlen beszélgetés, ahol a támogatott személy arról beszél, amit fontosnak gondol. Vezérelv, hogy a segítő inkább figyel, mint beszél, fő feladata a kutatás és a terelés. Kutatja a probléma gyökerét az elmondottak alapján, és megfelelő kérdésekkel irányítja a beszélgetést arra a témára ahonnan információt gyűjthet. Az első alkalmak során kiderül, hogy merre vannak az érzelmi fókuszpontok, vagyis, hogy a támogatott személy mely problémáit helyezi előtérbe, mivel foglalkozik túl sokat, mit nagyít fel. A segítőnek az a feladata, hogy rávezesse őt ezekre az információkra, és mint egy saját felismerésen alapuló öngyógyításba kezdjen. Érvényesül a ’hal helyett hálót’ elve: mi csak megmutatjuk az utat, de a támogatott személynek kell dolgoznia saját magán.

— Kollégát is fogad?
— Természetesen. Sőt, úgy látom, hogy a hazai magánbiztonsági szakmának szüksége van a lelki gondozásra. A hazai vagyonőrök zöme, túlhajszolt, rosszul fizetett és semmilyen társadalmi megbecsülésben nem részesül. Gyakori lelki problémák és abból fakadó betegségek figyelhetők meg a vagyonvédelemben, és sajnos az öngyilkossági hajlam is előfordul. Ez rendkívül riasztó adat, mivel közel százezer vagyonőr dolgozik hazánkban. Tehát én pártolom a kollégák lelki gondozását, de természetesen ebben az esetben a támogatott személy nem tekinthet rám úgy, mint a kollégájára vagy a szolgálati elöljárójára.

Kapcsolódó cikkeink

One Thought to “Magánbiztonság és teológia: interjú Kovács Alexander Dániellel”

  1. A Magyarországi Ókatolikus Egyház képviselőjeként szeretném jelezni, hogy az interjú bevezetése tévedést tartalmaz: közösségünknek semmilyen kapcsolata nincsen Kovács Alexander Dániellel. Ő a Krisztus Keresztje Keresztény Egyház munkatársa.

Leave a Comment