Megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében – mondta el az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető kitért arra is, hogy ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.
„Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival” – hangsúlyozta Szijjártó, kitérve arra is, hogy az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, s a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell.
A miniszter ismertette, hogy a visegrádi, balti és skandináv külügyminiszterek megbeszéléseinek napirendjén pénteken a NATO keretein belüli biztonsági együttműködés, az Oroszországgal folytatandó együttműködés, valamint az Európai Unió keleti partnerségi programja szerepelt.
A NATO bővítésével kapcsolatban Szijjártó elmondta: egyetértés van arról, hogy fenn kell tartani a bővítés perspektíváját, a magyar álláspont mindazonáltal határozottabb a többiekénél. A miniszter kiemelte, hogy szerinte a bővítés a NATO hitelességének szempontjából is kulcsfontosságú.
Ha a NATO nem ad pozitív visszajelzést Grúziának és Macedóniának, akkor Európa a saját fejére hoz bajt – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kifejtve, hogy ezek az országok pozitív megerősítés hiányában destabilizálódhatnak, ami helytelen lenne Európa biztonsága szempontjából. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője aláhúzta, Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió mielőbb adjon vízummentességet a grúz és az ukrán állampolgároknak.
Az Oroszországgal szemben érvényben lévő büntetőintézkedésekkel kapcsolatban a miniszter szerint „szórnak” az álláspontok, a kérdésben azonban szerinte „nagy adag képmutatás van”. Szijjártó felidézte, hogy az Északi Áramlat földgázvezeték projektjén a legnagyobb orosz energiavállalat, a Gazprom működik együtt Európa legjelentősebb energiavállalataival, Francois Hollande francia elnök pedig meghívta Párizsba Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Őszinte, nyílt és részletes vitára van szükség. Semmiképpen sem támogatjuk a szankciók automatikus, fű alatti meghosszabbítását” — szögezte le Szijjártó.
