Újabb 18 ország – köztük Magyarország – helyezte letétbe az ENSZ-nél kedden New Yorkban a világszervezet székhelyén tavaly aláírt, a hagyományos fegyverek kereskedelmét szabályozó egyezmény ratifikációs okmányait.
Ezzel az egyezményt hivatalosan jóváhagyó országok száma 31-re emelkedett. A évi 60-85 milliárd dollár forgalmúra becsült hagyományosfegyver-kereskedelem nemzetközi szabályozása akkor kép hatályba, ha a szerződést ratifikáló országok száma 50-re emelkedik.
A 193 tagú világszervezet közgyűlése pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. április 2-án, túlnyomó többséggel szavazta meg az egyezményt, amely a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig szabályozza a hagyományos fegyverekkel folyatott globális kereskedelmet, és azt hivatott megakadályozni, hogy a gyilkos eszközök az emberi jogokat megsértő rendszerek és a szervezett bűnözés birtokába kerüljenek.
A szerződés ellen csak Irán, Szíria és Észak-Korea szavazott. Oroszország, Kína, India és további 20 ország a közgyűlésben tartózkodott a szavazástól. Mivel a tartózkodók között több jelentős fegyverexportőr is van, az egyezmény hatékonysága szakértők szerint korlátozott marad.
Barack Obama, a világ legnagyobb fegyverkivitelével rendelkező Egyesült Államok elnöke aláírta ugyan az egyezményt, de annak ratifikálása a szenátusban komoly ellenállásba ütközik.
A ratifikációs okmányokat kedden letétbe helyező országok között volt öt – Nagy-Britannia, Franciaország , Németország, Olaszország és Spanyolország – a világ tíz legjelentősebb fegyverexportőre közül.
Az egyezményt, amelyet tavaly június 3-án nyitottak meg a világszervezet csatlakozni kívánó tagállamai előtt, eddig 118 állam képviselői látták el kézjegyükkel. Derűlátó várakozások szerint a szerződés az aláírás első évfordulójára törvényerőre emelkedik.
A szerződés azt nem szabályozza, hogy az ENSZ tagállamai a saját területükön mire használhatják a fegyvereket, ugyanakkor a dokumentumot ratifikáló országoknak saját jogszabályt kell majd elfogadniuk a hagyományos fegyverek, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak szállításáról, valamint a fegyverkereskedők tevékenységéről.
A megállapodás kiterjed a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a nagy kaliberű tüzérségi rendszerek, a harci repülőgépek, a harci helikopterek, a hadihajók, a rakéták és rakétavetők, valamint a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek kereskedelmére.
A szerződés megtiltja az azt ratifikáló tagállamok számára a hagyományos fegyverek szállítását azokban az esetekben, ha ezzel embargót sértenének, népirtást, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményt segítenének elő. Tilos lesz a hagyományos fegyverek eladása olyan esetben is, ha azokat a polgári lakosság vagy olyan középületek ellen vetnék be, mint iskolák és kórházak.
Az eladások jóváhagyásakor az érintett országoknak mérlegelniük kell, hogy a fegyvert nem használhatják-e fel az emberi jogok vagy a humanitárius szempontok megsértésére, és az nem kerül-e terroristák, szervezett bűnözők birtokába. Tisztázniuk kell, hogy a fegyverszállítás megerősíti-e, avagy aláássa a békét és a biztonságot.
A szerződés megköveteli részvevőitől, hogy fellépjenek a fegyverek feketepiaci értékesítése ellen. A megállapodás csak annyiban terjed ki a lőszerkereskedelemre, hogy annak szabályozását a tagállamok hatáskörébe utalja.
Forrás: MTI
