Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette.
Dávidot, az MDF egykori elnökét és Herényit az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől.
Máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávidra kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tomborral, hogy „poloskátlanítani” kellene Almássy házát.
A bíróság szerint Dávid a lakásán Herényivel és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Csányival, Herényi pedig Tomborral találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik, vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Ezt követően Dávid találkozott Csányival, Herényi pedig Tomborral.
Miután Almássy értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben „belekeverik” a titkosszolgálati botrányba.
Ezt követően Dávid is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi-Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől.
A bíróság szerint a hangfelvétel anonimizált leiratának bemutatása az érintetteknek, majd a leirat nyilvánosságra hozatala önmagában nem bűncselekmény. Ugyanakkor ezzel a vádlottak maguk is „belenyúltak” a demokratikus tisztségválasztási folyamatba, és kényszerhelyzetbe hozták Almássyt.
A bíróság szerint a Csányi-Tóth-beszélgetés nyilvánosságra hozatalának mellőzését Almássy MDF-tagságáról, parlamenti mandátumáról való lemondásától és a „megengedhetetlen kampányeszközök” miatti bocsánatkéréstől tették függővé a Herényi-Tombor-találkozón. Ugyanakkor Almássy előzőleg „az ultimátumszerű helyzetben” még „ellenállt”.
Később Dávid sajtótájékoztatóján további hangfelvételek létezésére utalt. Amikor Almássy számára bizonyossá vált, hogy a vádlottak birtokában több hangfelvétel is van, és azokat titkosszolgálati úton rögzítették, ez fenyegetettséget keltett benne. A további hangfelvételek nyilvánosságra kerülését megakadályozandó találkozott tanácsadója, Giró-Szász András Dáviddal és Somogyival, akik akkor újabb feltételeket támasztottak Almássyval szemben, aki végül visszalépett a jelöltségtől.
A bíróság szerint az, hogy Dávid a Csányi-Tóth-beszélgetés ügyében tett feljelentéséhez nem csatolta a birtokában lévő másik hangfelvételt, arra utal, hogy „a további felhasználás szándéka vezette”.
Az ítélet indoklásában elhangzott az is, hogy Almássy végül sem a párttagságáról, sem mandátumáról nem mondott le, a vádlotti törekvések közül csak az teljesült, amely Dávid elnökjelöltsége elől hárította el az akadályt. A bíróság szerint a jelöltségtől visszalépésnek a nyilvánosságra hozatallal való összekapcsolása Dávid Ibolya pártelnöki újraválasztását szolgálta, ezzel személyes és jelentős érdeksérelmet okozott Almássynak.
A bíróság szerint a vádlottak társtettesként valósították meg a bűncselekményt. A PKKB szerint „emberileg érthető” felháborodást váltott ki a vádlottakból az, hogy a Dávid lejáratására irányuló tevékenységben pártbéli kihívója is érintett lehet, és ennek szerepe lehetett abban, hogy a vádlottak a kényszerítés bűncselekményére ragadtatták magukat.
A bíróság szerint az ügyben nyomatékos enyhítő körülmény az idő múlása és az, hogy a sértett és a vádlottak kapcsolata is megszűnt a pártban, amelynek elnökségéért versengtek, sőt maga a párt is eltűnt a politikai élet palettájáról. A bíróság ezek alapján megrovásban részesítette a vádlottakat, azaz kifejezte rosszallását a jogellenes cselekmény miatt, és felhívta őket, hogy a jövőben tartózkodjanak a bűncselekmények elkövetésétől. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, büntetés kiszabásáért fellebbezett. A vádlottak és védőik a tényállás részben téves megállapítására és a bűnösségre való téves következtetésre hivatkozva felmentésért fellebbeztek.
