A munkahelyi stresszt a munkafeladattal, munkakörnyezettel és a szervezeten belül betöltött szerepekkel kapcsolatos problémák okozhatják. Melyek ezek a problémák, és hova vezethetnek? Mi a legfontosabb lépés a stressz csökkentésére? Erre kerestük a választ Dr. Tettinger Antal népegészségtan és foglalkozásorvostan szakorvos segítségével.
Amíg két ember lesz a földön, addig lesz stressz, és lesz munkahelyi stressz is – hiszen minden ember különbözik egymástól, mások az igényei, más a tűrőképessége, toleranciaküszöbe is. A stresszt éppen ezért megszüntetni nem lehet, csökkenteni azonban igen – mondta Dr. Tettinger Antal népegészségtan és foglalkozásorvostan szakorvos. Azokat a munkahelyi tényezőket, amelyeknek a megjelenése a legtöbb ember számára stresszt okoz, munkahelyi stresszoroknak nevezzük. Ezek a munkafeladattal, a munkakörnyezettel és a szervezeten, vállalaton belül betöltött szereppel hozhatók összefüggésbe. Tulajdonképpen mindent stresszornak hívhatunk, ami körbe vesz bennünket, ezért nem mindegy, hogy a munkakörülmények, a munkafeltételek és -folyamatok hogyan vannak megszervezve. Az Európai Unióban a dolgozók egynegyede munkahelyi stressznek van kitéve munkájával kapcsolatban – hangsúlyozta a szakorvos.
Stressznek nevezünk a szervezetünkben – a külső, környezeti hatásokra lezajló – minden olyan változást, amely élettani és/vagy lélektani alkalmazkodási mechanizmusainkat befolyásolja. Lényegében a legkülönbözőbb külső (pszichés, emocionális, mentális, pszichoszociális, fizikai, stb.) tényezők egészségünkre gyakorolt komplex hatását értjük alatta, melyeket egyúttal stresszoroknak nevezünk. Holisztikus szemléletű világunkban a különböző betegségek pszichoszomatikus eredetét ma már senki sem vitatja.
A munkahelyi stresszorok
Munkafeladattal kapcsolatos probléma lehet, ha egy dolgozónak túl sok vagy túl kevés munkát adnak, míg az elvégzendő munka is lehet túl bonyolult vagy túl rutinszerű, monoton. A feladatok, az értékelési kritériumok, a munkaeszközök gyakori változásai elbizonytalanítják az embert saját szakértelmében, kompetenciájában, így ugyancsak stresszt jelentenek. Lépést tartani a gyors technológiai változással jelen korunk egyik tipikus stresszora, ami a dolgozóktól állandó tanulást, alkalmazkodást kíván, és a folyamatos megfelelni akarás igényével jár. Ez az idősebb korosztály számára még nagyobb terhet jelenthet.
Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok lehetnek a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, a hő, a nem elégséges megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a túlzsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya. Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire tudja tolerálni a zavaró környezeti ingereket. Van, akire például nem hat a főnöki „beszólás”, viszont van, aki napokig emészti magát miatta. Ugyanez mondható el a különböző munkahelyi ártalmak megengedett értékeiről; az egyéni érzékenység változó lehet ezen belül is. A munkahelyi kockázatkezelésnél ezért is fontos az individuális megítélés – különös tekintettel a foglalkozás-egészségügyi ellátásban.
A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok közé soroljuk, ha például nem világos a dolgozó számára, hogy melyek pontosan a feladatai, céljai, mire terjed ki a felelőssége. Szerepkonfliktust jelent, amikor a dolgozóval szemben támasztott követelmények egymásnak ellentmondóak. Ugyanígy stresszt keltő lehet, ha valaki túl nagy felelősséggel bír más dolgozók előléptetéséért, elbocsátásáért, vagy ha az azonos munkacsoportban dolgozók egymás segítése helyett egymás ellen dolgoznak, és ez rossz munkahelyi hangulatot eredményez. Kellemetlen lesz a munkahelyi légkör akkor is, ha a dolgozóknak nincs lehetőségük részt venni a döntésekben, ha hiányzik a szervezethez tartozás érzése, gyenge a belső kommunikáció.
A stressz csökkentése
A munkahelyi stressz csökkentése gazdasági érdek is – ezt azonban sajnos sokan demagógiának tekintik, pedig a pszichésen kellemes munkakörnyezetben a termelékenység nő, míg a rossz fizikai környezeti feltételek 25-30 százalékkal lerontják. A stressz következménye munkahelyi elégedetlenség, teljesítménycsökkenés, a hiányzások számának emelkedése, a fluktuáció növekedése is lehet. A tartós stressz dohányzáshoz, túlzott alkohol- és kávéfogyasztáshoz vezethet, a munkahelyi szerep leértékelődése pedig hibázáshoz és balesethez. Ezen kívül más szerepek is károsodhatnak, a házastársi és a baráti életben egyaránt. Ha hosszú ideig fennáll a stressz, az emberi szervezetben tartós károsodások következhetnek be, gyomorfekélyhez, magas vérnyomáshoz, szív- és koszorúér-betegségek megjelenéséhez, alvászavarhoz, súlyváltozáshoz, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.
Egy munkahelyen fontos a vizuális környezet pszichés hatása, a megvilágítás, ha ez nem megfelelő, indokolatlan fáradtságot okoz. Meghatározó a munkafelületek színe (fontos lehet a színpárok alkalmazása), az akusztikus környezet, a zajcsökkentés – hiszen a zaj is csökkenti a dolgozók teljesítményét. Jól ismert a klíma pszichés hatása, a magas páratartalom ugyanis fáradtságot okoz. A légszennyeződés, elsősorban a (bűzös, szúrós) szagok kellemetlen érzést okoznak – hogy csak a legszembetűnőbbeket említsük a környezeti tényezők közül.
A munkakörülmények közül a legfontosabbnak azonban a pszichés vonatkozású stresszorokat tartom. Nagyon fontos a kommunikáció a munkavállalók között, valamint a vezetés és a munkavállalók között. Az emberi kapcsolatokat kell az első helyre tenni, utána jön az összes többi – egy jó szóval sok minden megoldható – véli Dr. Tettinger Antal, elismerve ugyanakkor, hogy a gazdasági körülmények sem elhanyagolhatóak a stresszorok között. Ma Magyarországon a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók zömét. A legnagyobb stresszhatások pedig éppen a 10-100 főt alkalmazó kisvállalatoknál vannak, ahol sokszor rossz fizikai, anyagi körülmények között kénytelenek dolgozni – éppen ezért az emberi viszonyok itt még inkább felértékelődnek. Az állás bizonytalansága szintén jelentős stresszor a dolgozók számára, és ma olyan világot élünk, amikor minden tekintetben egyre stresszesebb az élet.
Forrás: Biztonságpiac.hu
