A francia hadseregben 2019-ig 24 ezer munkahely szűnik meg, ami tízszázalékos leépítésnek felel meg.
A költségvetési nehézségek ellenére Franciaország ugyanakkor megőrizi védelmi politikájának stratégai ágait: a külföldi szerepvállalásokat és a nukleáris elrettentést – derül ki a védelmi politika Fehér Könyvéből.
A létszámleépítés belföldi bázisok bezárásával és egységek megszűnésével fog járni.
Nicolas Sarkozy előző államfő 2008-ban 54 ezer munkahely megszüntetését irányozta elő 2015-ig. A 2013-as Fehér Könyv ugyanezt az irányvonalat követi: a 24 ezer fős elbocsátás a 2015-ig előirányzott célon felül értendő, a rákövetkező négy évben. Jövőre és 2015-ben mintegy 10 ezren hagyják majd el a hadsereget.
A dokumentum a leépítéseket nem részletezi, csak a védelmi politika nagy tengelyeit határozza meg. Annak pontos költségvetési vonzatait a parlament elé ősszel kerülő katonai törvény fogja megállapítani.
„A vezérelv, amelyet a Fehér Könyvben meg akartunk határozni, a jobb kiképzés, a jobb felszerelés és a lehető legjobb felderítés a hadsereg számára, amit mind megérdemel” – mondta Francois Hollande elnök, a dokumentum átadási ünnepségén az Elysée-palotában.
A France 2 közszolgálati televízió híradója szerint leginkább a szárazföldi erőknek kell majd a nadrágszíjat meghúzni: kivonják a hadrendből a Leclerc harckocsik és a helikopterek egy részét. A légvédelemnek pedig mintegy ötven vadászrepülőről kell majd lemondania. A külföldi szerepvállalásokban jelenleg részt vevő mintegy 30 ezer katona száma akár a felére is csökkenhet. A francia erők azonban továbbra is képesek lesznek egyszerre két-három helyen is jelen lenni.
A Fehér Könyv viszont a januárban Maliban kezdődött beavatkozásban bizonyított különleges erőknek büdzséemelést irányoz elő, s a felderítő drónokra is ezentúl nagyobb összeg fog jutni.
Franciaország továbbra is támogatja védelmi iparát, s egyetlen stratégiai ambícióját sem adja fel. Megtartja a nukleáris elrettenés két alapelemét, a tengeralattjárókat és a vadászbombázókat, s fenntartja a NATO-ban való teljes szerepvállalását.
A védelmi költségvetés összességében nem csökken, 2014-ben a jelenlegihez hasonlóan a francia GDP 1,5 százalékát fogja kitenni, mintegy 31,4 milliárd eurót. Ez az állam összkiadásai 11 százalékának felel meg. Franciaország a védelmi politikára és a közoktatásra költ arányaiban a legtöbbet. Összességében az elkövetkező öt évben 179,2 milliárd eurót szán az állam a védelmi politikára, 2025-ig pedig 364 milliárd eurót.
A francia hadseregnél jelenleg 280 ezer katona és civil szolgál, illetve dolgozik, közülük 130 ezren a szárazföldi erőknél.
Forrás: BP/MTI
