Súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyek egyetértésen, többoldalú megállapodásokon alapuló formálási módjának megőrzéséért is – mondta Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a „nem megfelelő mértékű innovációs képesség”, és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a „mindenki mindenki ellen” elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának „vannak ellenfelei”. Így „Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban”.
A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető országokat éri, és „ha nem értjük meg, hogy ezek támadások mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek lesznek problémái” – fogalmazott Merkel a beszéde után tartott pódiumbeszélgetésen.
Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon – Donald Trump korábbi tanácsadója -, akik nem az „európai modell” sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben „közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre” – mondta a német kancellár. Aláhúzta: „küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért, és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problémákat”.
Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával.
„Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal” – jelentette ki Merkel.
Oroszország „politikai alapú, tudatos” kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és „nem lehet annyira rossz a helyzet”, hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal – mondta a kancellár.
Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: „egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt”.
Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is. Beszédében kiemelte, hogy „taktikai” nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását.
A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte: megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.
A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és a stabilitás szempontjából.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni az Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Mint mondta, a gondokat helyben kell megoldani.
A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva kiemelte, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe. Ismert ugyan, hogy Peking fenntartásokkal viszonyul a kérdéshez, mégis igen örömteli lenne, ha tárgyalások kezdődhetnek Kína lehetséges hozzájárulásáról – mondta Merkel.
