Kína felemelkedése a világhatalmak közé lehetőséget ad a NATO-nak az együttműködésre és a párbeszédre az ázsiai országgal, de kihívás elé is állítja az észak-atlanti szövetséget – mondta a NATO főtitkára pénteken az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta, hogy Kína felemelkedésében „van lehetőség a partnerségre és a politikai párbeszédre”. A kalózok ellen Szomália partjainál folytatott küzdelem ügyében volt is már példa az együttműködésre, és a NATO fegyveres erői rendszeres kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel.
Azonban nem egy tagországot tölt el aggodalommal Kína „egyre erőteljesebb befektetési tevékenysége a kritikus infrastruktúra, például az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) területén” – mondta a főtitkár.
Jobban fel kell tárni és meg kell érteni „Kína befolyásának kiterjedtségét, és hogy mit jelent ez biztonságunkra nézve” – tette hozzá Jens Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországoknak együtt, egységesen kell cselekedniük ebben az ügyben.
Felszólalásában és az utána következő pódiumbeszélgetésen elsősorban az Egyesült Államok és európai NATO-szövetségesei kapcsolatáról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikiai-orosz szerződés (INF) kürüli helyzetről beszélt, megerősítve a NATO korábban elfoglalt álláspontját.
Hangsúlyozta, hogy Washington nem fordult el Európától, és Donald Trump amerikai elnök nem tartja idejétmúltnak a NATO-t. Ezt mutatja például, hogy a szövetség történetében először állomásoznak majd Európában olyan NATO-erők, amelyek minden pillanatban hadra foghatók. Ezek az egységek nem lesznek nagyon nagy létszámúak, nagyjából ezer katonából állnak majd, de erejük számottevő lesz. Az egyik Lengyelországban állomásozik majd és amerikai vezetés alatt áll, a másik bázisa Lettországban lesz és kanadai parancsnokság irányítja – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Aláhúzta: Európa kiemelten fontos az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, számukra a kontinens jelentősége jóval túlmutat a határain. Így például az afganisztáni küldetésben súlyosan megsebesülő katonákat a németországi Ramstein légi támaszpontra szállítják ápolásra, az amerikai hadseregnek az afrikai tevékenységét összehangoló parancsnoksága pedig nem Afrika területén működik, hanem szintén Németországban, Stuttgartban – mutatott rá a NATO főtitkára.
Mint mondta, az amerikai jelenlét Európában nemcsak a kontinens biztonságát szolgálja, hanem „platformot is teremt az amerikai biztonsági érdekek érvényesítéséhez”.
A NATO az Egyesült Államok számára 28, és Észak-Macedónia csatlakozásával rövidesen 29 „barátot és szövetségest” jelent, ami Kína felemelkedésével összefüggésben is fontos. Az ázsiai ország nagyságát, kiterjedését és világpolitikai befolyásának növekedését tekintve az Egyesült Államok számára igen kedvező, „jó dolog, hogy van 29 barátja”, akik együtt a világ összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) felével rendelkeznek – fogalmazott a NATO főtitkára.
Az INF-szerződéssel kapcsolatban megerősítette, hogy a NATO közösen, egységesen dönt és cselekszik az ügyben, és nem áll szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer telepítése Európában.
