A mostani negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően: 90 százalékuk úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre – derül ki a Groupama Garancia Biztosító és a GfK Piackutató közös online kutatásából.
A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.
A Gfk Piackutató Intézet és a Groupama Garancia Biztosító közös nyári kutatásának főbb vizsgálati szempontja az volt, hogy kiderítse, vajon a negyvenes korosztály miként képzeli el nyugdíjasan az életét és mit tesz a jövőért. Milyen álmaik, céljaik és félelmeik vannak nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, mi szerepel a bakancslistájukon. „A felméréssel azt is vizsgáltuk, hogy az elképzelt jövő eléréséhez milyen megtakarítási lehetősége van a 40-50 év közöttieknek, milyen kiadások akadályozzák meg őket jelenleg abban, hogy rákészüljenek a boldogabb nyugdíjas évekre” – mondta el Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet üzletágának ügyvezetői igazgatója.
Pesszimistán látjuk a nyugdíjas éveket
A negyvenesek 77 százaléka úgy érzi, hogy komolyan gondolkodnia kell azon, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában. A korosztály több mint 90 százaléka bizonytalan azt illetően, hogy van-e elég tartaléka, mintegy 90 százalékuk nem érzi azt, hogy anyagilag kellően felkészült lenne a nyugodt nyugdíjas évekre. Ez a korosztály a legpesszimistább a jövőjét illetően az összes vizsgált korcsoport közül, mind a harmincasok, mind az ötvenesek derűsebb jövőt várnak. Ma a negyvenesek 60 százalékának azonban az öngondoskodásról leginkább az jut eszébe, hogy nem tudja megvalósítani anyagilag.
Nyugodt évek helyett borús jövőre számítanak
A 40-es korcsoportban a válaszadók több mint 90 százaléka nyilatkozik úgy, hogy nincs annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt. Csupán 40 százalékuk rendelkezik egyáltalán valamekkora megtakarítással, miközben a teljes mintában 46 százalék fölött van a takarékoskodók aránya.
Már a mindennapi költségek finanszírozása is óriási terhet ró a lakosság nyakába. A megkérdezettek válaszai alapján a havi kiadások legnagyobb részét a lakhatás költségei és a hiteltörlesztés teszik ki, ezután következik az élelmiszervásárlás, az egészség megőrzéssel és helyreállítással kapcsolatos kiadások és a ruházkodás. A megkérdezett 40-49 évesek válaszai alapján első és legnagyobb havi kiadásaik a lakás és lakhatás költségei (53,8 százalék) és a hiteltörlesztés költségei (29,7 százalék). Az 5 legnagyobb havi kiadás között harmadik legnagyobbnak jelölték meg a válaszadók az élelmiszervásárlást, ez azt jelenti, hogy egy háztartásvezető, ha végiggondolja a konyhapénzt, az öt legnagyobb kiadásából három esetén a mindennapi létfenntartásért küzd, fizeti a lakásának terheit és az ennivalót. Az összes többi kiadás csak a kötelező kiadások után következik: a megkérdezettek kétötöde sorolta csak a tanulással kapcsolatos kiadásokat az 5 legnagyobb költés közé. A megtakarítás csupán minden harmadik 40-es válaszadónál jelenik meg a nagyobb kiadások között. A szórakozásra, hobbira, sportra történő kiadásokat csupán a megkérdezettek 10-15 százaléka adta meg a kiadási toplistáján.
Mi lesz velem?
A negyvenes korosztály legnagyobb félelme, hogy csak szűkösen él majd meg a nyugdíjából, ez látszik abból, hogy 79 százalékuk mondta azt, hogy szerinte kevés lesz a nyugdíja. Különösen pesszimistának látszik ez a jövő kép azzal a ténnyel kiegészítve, hogy a mostani negyvenesek 50 százaléka leginkább a jövőbeli betegségeitől félnek, aminek a kiadásai szintén jelentős anyagi terhet jelentenek.
A megkérdezettekben a leggyakoribb mentális aggodalmat 13 százalékban a magánytól való félelem váltja ki, illetve 33 százalékuk szerint fontos, hogy családtagjaikat magukhoz közel tudják.
Mire spórolunk? Rezsire, a gyerekek jövőjére és a váratlanra
„Jó hír, hogy a megkérdezett 40-esek 80 százaléka hisz abban, hogy az öngondoskodást sok kicsivel is el lehet kezdeni, bár ennek ellent mond az az adat, hogy 75 százalékuk szerint a megtakarítás csak a pénzről szól” – mondta Garamvölgyi Zoltán.
A negyvenesek 79 százalékát nyugtalanítja, hogy mennyi pénzből él majd meg aktív évei után. A megtakarítási célok vizsgálata jól tükrözi, hogy mennyi mindenre kell gondolnia ennek a korosztálynak, hogy biztonságban tudhassa saját és családja anyagi biztonságát: 56 százalék a nyugdíjas évekre, 53 százalék a gyermekek jövőjére, 39 százalék váratlan kiadásokra, 22-22 százalék lakásfelújításra, illetve munkahely elvesztése miatti jövedelem-kiesés pótlására takarékoskodik. Ennek a generációnak még a gyermekeik jövőjét is meg kell alapoznia, amellett, hogy a jelenről is gondoskodnia kell. „Elszomorító eredmény, hogy a bizonytalantól – váratlan kiadások, munkanélküliség – sokkal erősebb megtakarítási célként jelenik ma meg a családok pénzügyi tervezése során, mint korábban” – mondta Garamvölgyi Zoltán.
Forrás: BP
hátha még olyan rohadék a biztosítónál lévő csoportvezetőd a kollegád, hogy lenyúlja a kemény három havi munkával megszerzett 27 db társasházi vagyonszerződést, az azzal járó félmillós jutalékot. A grupama helyébe én kussolnék
senki ne hallgason se garanciásokra se a grupamásokra ugyanaz az embereket átverő államilag engedélyezett píramis játékos szélhámos semmire kellő banda van ott, a új emberek családja, baráti köreire hajtanak csak. Senki ne bízon egyikben sem még az sem igaz amit kérdeznek.