Gin alatt egy gabona- vagy gyümölcspárlat alapú, borókabogyóval és más fűszerekkel ízesített, minimum 37,5% alkoholfokú italt értünk. Az egyik leginkább kedvelt alapanyaga a koktéloknak, a magas minőségű ginek pedig önmagukban fogyasztva is megállják a helyüket.
Eredete
Napjainkban többféleképpen fogyasztjuk, ismert és kedvelt koktélok alapja, de önmagában is nagyon finom. A Borsuttogónál minőségi gin képében találunk majd az ízlésünknek megfelelő italt. Most azonban nézzük meg, honnan indult világhódító útjára!
Két szóra vezethető vissza az elnevezése. Az egyik elképzelés szerint a gin szó a francia genievre szóból származik, mely a borókát jelenti. Egy másik feltételezés alapján viszont nevének gyökere a holland jenever szó, amit a boróka bogyójára használnak.
Eredetileg Hollandiában készítették a jenever nevű italt, ma ezt tartjuk a gin elődjének. Ezt kisebb részben árpából készítették, és mivel gyakran érlelték fahordóban, így ízében inkább a whiskey-hez közelített, mint a napjainkban ismert ginhez.
A gin készítése
A legtöbb italkategóriára jellemző, hogy szigorú szabályok szerint kell eljárni a készítés során, ha a végeredményt az adott megnevezéssel akarjuk illetni. A gin esetében ez a szabályozás kevésbé szigorú, mint például a whiskey-nél.
A jó minőségű gin ismérve, hogy az előállítás folyamata közben a nagy tisztaságú, 96%-os szeszt az ízesítőkkel együtt párolják. Ez kétféleképpen történhet: vagy beáztatják a borókát és a fűszereket, vagy pedig a forrásban lévő szesz fölé lógatják őket. Mindezek után további anyagokat, általában édesítőket és színezékeket adhatnak hozzá, melyek lehetnek mesterségesek és természetesek is. Azonban a ginre minden esetben igaz, hogy ízében a boróka dominál.
A compound, vagy más néven kevert gin gyártása eltér ettől. Ebben az esetben az ízesítőket nem a lepárlás közben adják hozzá a termékhez, hanem utólag, és jellemzően csak mesterséges aromákkal dolgoznak.
Típusai
A London Dry Gin, vagy röviden London Gin, desztillált gint jelöl, azaz ennek a típusnak a készítésekor az ízesítőként használt anyagokat együtt párolják a szesszel. Minden esetben érződik az ízén a citrusfélék aromája. Az előállításnál követelmény, hogy csak természetes aromákat használhatnak. A desztilláció után csak minimális édesítőt és csak jó minőségű szeszt adhatnak hozzá. Nevében nem a városra utalnak, hanem az elkészítési módra, a stílusra.
A Plymouth Gin esetében az elnevezés már helymeghatározást is jelent, de minden másban betartják a London Dry Gin elkészítési előírásait. Az Old Tom Ginben több édesítő van, így ízében kevésbé harsány, mint a London Dry. A Dutch Gin, mint ahogyan azt a neve is előre sejteti, elsősorban Hollandiában, Belgiumban és Németországban terjedt el.
A modernizáció a ginkészítésen is rajta hagyta a lenyomatát, ma is folyamatosan változik, formálódik, újabb és újabb ízek kerülnek piacra és a köztudatba, hogy minél izgalmasabb ízélményt kínáljanak a fogyasztóknak.
