Minden egyes lakossági telefonhívás, szöveges üzenet, e-mail és felkeresett internetes honlap adatait tárolniuk kell a jövőben a brit szolgáltatóknak a kormány által tervezett terrorellenes szigorítási tervek alapján – írta a The Sunday Telegraph.
A tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap meg nem nevezett forrásokat idéző értesülése szerint a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatóknak, valamint az internetszolgáltató cégeknek a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció előírná a részletes lakossági távközlési és internetezési adatok tárolását egy évig, és ezeket az adatokat kérés esetén át kellene adni a biztonsági szolgálatoknak.
Az így létrehozott adatbázisok nem rögzítenék a telefonhívások, mobiltelefonos szöveges üzenetek és az e-mailek tartalmát, de tárolnák a hívó és a hívott, illetve a küldő és a címzett telefonszámát vagy e-mail-címét.
Mindemellett a brit biztonsági szolgálatok most első ízben széleskörű hozzáférést kapnának olyan információkhoz is, hogy ki kivel kommunikál a Facebookon és más közösségi portálokon, és tárolni kellene például a Twitter üzenőportált használók egymás közötti üzenetforgalmát, valamint az online videojátékok részvevői közötti kommunikációt is.
A The Sunday Telegraph forrásai szerint a brit belügyminisztérium már tárgyal a tervezetről az internetszolgáltató cégekkel. Az intézkedési tervet a lap szerint a brit belső elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6), valamint a kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) együtt dolgozta ki. A lakossági kommunikációs és internetezési adatokat nem a kormány, hanem a szolgáltató magánvállalatok – például a British Telecom, a Sky, a Virgin Media vagy a Vodafone – tárolnák, de a megfigyelés alá vett személyekről szóló információkhoz „valós idejű” hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsági szolgálatoknak.
A lap szerint mindez „rendkívül szoros” megfigyelést tenne lehetővé. A mobiltelefonos kommunikáció adatai például néhány méteres pontossággal megmutatják, hogy egy adott hívást honnan kezdeményeztek, az email-üzenetek, illetve az internetes böngészési információk pedig a felhasználók saját IP-címét – vagyis internetes azonosító kódjukat – fedik fel.
A The Sunday Telegraph szerint hasonló tervet a Munkáspárt vezette előző brit kormány is kidolgozott, de ezt 2009-ben végül elvetette.
A brit titkosszolgálatokat azonban aggasztja az a lehetőség, hogy a terroristák a modern technológia felhasználásával ki tudják játszani a hagyományos megfigyelési módszereket. A terrorelhárító hatóságok ezért erőteljesen lobbiztak Theresa May belügyminiszternél a tervezet felélesztése végett, különös tekintettel a közelgő nyári londoni olimpiai játékokra, amelyek a szolgálatok szerint terrortámadási kísérletek célpontjaivá válhatnak.
Civil szervezetek máris bírálják a terveket. Jim Killock, az Open Rights Group nevű polgárjogi kampánycsoport igazgatója a brit lapnak kijelentette: a történelem során egyetlen államnak sem volt lehetősége ilyen széles körű információgyűjtésre.
A brit belügyminisztérium szóvivője a lapnak nyilatkozva nem cáfolta a tervezet létezését, sőt „életfontosságúnak” nevezte, hogy a rendőrség és a biztonsági szolgálatok „bizonyos körülmények közepette” hozzáférjenek kommunikációs adatokhoz súlyos bűntények és terrorcselekmények kivizsgálása, valamint a lakosság védelme érdekében – írja az MTI.
