Kétszer öt százalékkal emelkedik a bírósági dolgozók fizetése – jelentette be az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen.
Handó Tünde elmondta, a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezetének forrásai az elmúlt négy évben 25 százalékkal nőttek, de ezt a pénzt elsősorban a tárgyi környezet fejlesztésére kapták és nem a javadalmazás rendezésére.
Most 2004 óta először emelkedni fog a bírósági dolgozók illetménye. Az OBH elnöke közölte, lehet, hogy ez a kétszer öt százalék elsőre nem tűnik soknak, és tudja, hogy vannak, akik elégedetlenek, de az emelést sikerként kell megélni, mert más ágazatokkal szemben itt a szándék nem felülről érkezett, ezt az eredményt maguknak, a hivatásrendekkel való összefogásnak is köszönhetik.
Hangsúlyozta, hogy a mostani emelés „nem egy út vége”, hanem abban kell bízniuk, hogy valaminek a kezdete. Hozzátette: önmagában az komoly eredmény, hogy a bírósági dolgozók megbecsülésének, illetményének emelése a közbeszéd részévé vált és a döntéshozók elé került. Jelezte: a bírói életpálya megvalósításának további lépéseire konkrét stratégiájuk van.
Handó szólt arról is, hogy a bíróságok napjához kapcsolódóan szerették volna elismerni a bírósági dolgozókat, ezért a szolgálati idő elismeréseként – az eltöltött évek számához igazodóan – valamennyi bírósági alkalmazott egyszeri juttatásban részesül.
Kitért arra: az nem lehet, hogy egy-egy ítélet körül kialakuló vita elhomályosítsa ezrek szorgalmas munkáját és elkötelezettségét. Sőt – mondta – az ilyenfajta ítéleteknek a bíróságokba vetett bizalmat kellene erősíteniük, azt, hogy a bíróságok betöltik alkotmányos szerepüket, ítélkezésükben külső befolyástól mentesen járnak el, az eljárások a törvényhozó által megalkotott anyagi és eljárásjogi szabályok mentén folynak, és a helyükön vannak az ítéletek megalapozottságának felülvizsgálatára hivatott felsőbb bíróságok.
Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: a jog védőfal, amelynek a szilárdságára oda kell figyelni, a jogászok végső kötelessége pedig a törvényeknek való alávetettség.
Hozzátette, egyetlen jogász sem képes megváltoztatni a jogrendszert, és egy jogász önmaga nem tud igazságot teremteni, a pozitív jog rendszere és intézményei nélkül keveset tehet. Megfogalmazása szerint azonban vannak jogállami forradalmi helyzetek – amelyeket például Magyarországon a ’90-es években levezényeltek -, és arra kérte a hallgatóságot, emlékezzenek vissza arra, „amikor egy nagy magyar alkotmányjogász elhivatottsága egész intézményt teremtett”.
Ez a példa is azt mutatja, hogy az egyéni meggyőződéseket intézményesíteni kell – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra: a jogászoknak saját személyükben kell őrizniük a jogrendszer feddhetetlenségét, úgy, mintha erre egymagunkban is képesek lennének.
A bíró ítélkezésben megjelenő szubjektumával kapcsolatban Darák Péter azt mondta: amíg a bíró a jog ügyvivőjeként viselkedik, és igazodik a jogértelmezés és a jogászi érvelés kereteihez, addig az ítélet jogi szöveg marad, és mint jogi szöveg értelmezhető és korrigálható. Hozzátette, az utóbbi időben felerősödő esetjogi gondolkodás még inkább erősíti ezt a személyességet.
A Kúria elnöke hangsúlyozta: az objektív igazságosság és az objektív jog teljes mértékben soha el nem érhető, de az ezekre való törekvésből nyeri erejét a jogbiztonság és a jog semlegessége.
A jogászi hivatás szolgáló hivatás, amely azonban nem alacsonyítja le a jogászokat, mert naggyá teszi őket az ügy, amit szolgálnak – fogalmazott Darák.
Gerber Tamás, az Országos Bírói Tanács soros elnöke arról beszélt, a 2012-es igazságügyi modellváltás óta javult a hatékonyság, az időszerűség, emelkedett a szakmai színvonal, csökkent az ügyhátralék, a központi régió helyzete még soha nem volt olyan kedvező, mint most, és erősödött a bíróságokba vetett társadalmi bizalom.
Kiemelte: az etikai kódex és az integritásszabályzat olyan eszközt ad a bírósági szervezet kezébe, amellyel a bíróságokba vetett társadalmi bizalom és ezzel együtt a szervezet hatékonysága tovább erősíthető. Hozzátette: az elvek, az etika, a kinyilvánított erkölcsi értékek teremtik meg az alapot, amely a magas színvonalú szakmai munkával és az időszerű ítélkezéssel párosulva elismert, hatékony, modern, a 21. századi bírósági szervezetet eredményez, és képes megfelelni a modern kor technikai kihívásainak éppúgy, mint a hirtelen kiugróan megnövekedő ügymennyiség kezelésének, mint azt a migrációs ügyekben vagy a devizaperekben láthattuk.
A bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen csaknem száz bíró és igazságügyi alkalmazott részesült – kiemelkedő tevékenységének és példamutató életpályájának elismeréseként – Juhász Andor-díjban, bírósági szolgálati oklevélben, címzetes táblabírói, címzetes törvényszéki bírói, kúriai tanácsosi, főtanácsosi, illetve tanácsosi címben.
A másfél évszázada született Juhász Andor a Kúria elnöke volt 1925 és 1934 között. A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben, július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.
