A magánbiztonsági ágazatban tavaly végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai alapján nem javult jelentősen a szektorra jellemző foglalkoztatási helyzet: 2014-ben kis mértékben, de nőtt a jogsértő vállalkozások aránya, a kiszabott munkaügyi bírságok összege pedig – bár némileg csökkent 2013-hoz képest – továbbra is megközelíti a százmillió forintot – tudta meg a Biztonságpiac.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Tavaly sem javult jelentősen a foglalkoztatás jogszerűsége a magyarországi vagyonvédelmi szektorban. Éves összehasonlításban, továbbra is kimondottan magas a szabálytalan foglalkoztatás aránya az ágazatban, igaz, a teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva a vagyonvédelmi jogsértések aránya – a munkáltatók esetében – némileg elmarad az országos átlagtól, a munkavállalók viszonylatában azonban meg is haladja azt.
Mint azt a Biztonságpiac.hu a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályától megtudta, a magánnyomozói és magánbiztonsági ágazatban összesen 2 111 munkáltatót és 7 097 munkavállalót ellenőriztek 2014-ben. A munkaadók esetében az összes munkaügyi ellenőrzés 11,7 százalékát a vagyonvédelmi cégeknél végezték, a munkavállalók tekintetében ez az arány 6,9 százalék volt.
Az NGM adatai alapján a magánnyomozói és magánbiztonsági ágazatban jogsértést elkövető munkáltatók száma 1 370 volt, ez az összes munkaadóra vetítve 65 százalékos arányt jelent. Ez csekély mértékben, de rosszabb, mint a 2013-as adat, amikor a munkaadók 62 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrök. A munkavállalóknál ennél kisebb mértékben romlott a jogsértésők aránya: a 2013-as 73 százalékkal szemben a szabálytalan foglalkoztatás a vagyonvédelmi dolgozók 74 százalékát érintette.
A Magyarországon 2014-ben végzett összes munkaügyi ellenőrzéshez képest a vagyonvédelmi ágazat jogsértési statisztikája vegyes képet mutat: 2014-ben az összes ellenőrzött munkáltatók (18 048 cég) közül 13 173-nál (73 százalék) tapasztaltak szabálytalanságot az ellenőrök, míg a munkavállalók összlétszámát tekintve 101 628 ellenőrzött dolgozóból 71 872 ember (70,7 százalék) volt érintett valamilyen jogsértésben.
Mint azt a Biztonságpiac.hu érdeklődésére az NGM-nél közölték: a vagyonvédelem területén jellemző jogsértés, hogy – a készenléti jellegű munkakörök esetében – a felek (a munkaadó és a dolgozó) nem állapodnak meg esetében hosszabb napi munkaidőben, illetve a beosztás szerinti 24 órás napi munkaidőről. (A készenléti jellegű munkakört mint munkaügyi besorolást az Európai Unió a közelmúltban a közösségi joggal ellentétesnek ítélte.) Szabálytalanságok fedezhetők fel emellett a szabadságok kiadásának és a napi, illetve heti pihenőidő szabályainak helytelen alkalmazása során is. Gyakran nem valósult meg a rendkívüli munkavégzés és a munkaszüneti napon végzett munka díjazása. Tipikusan előforduló szabálytalanság, hogy a helyszíni ellenőrzéskor a munkaidő-nyilvántartás nem mutatják be, arra való hivatkozással, hogy azt a munkáltató diszpécsere vezeti telefonon történő bejelentkezést követően.
Az NGM tájékoztatása szerint az utóbbi időszak ellenőrzési tapasztalatai szerint szinte teljesen megszűntek a végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok. Új keletű jelenség azonban, hogy a munkavállalók egy jelentős részét munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják, viszont a munkáltatói jogokat a kölcsönvevő helyett sok esetben a kölcsönbeadó gyakorolja, megtartva ezzel a korábban jellemző alvállalkozói jogviszony jelleget. A kölcsönbeadó irányítja és ellenőrzi a munkavállalók munkavégzését és vezeti a munkaidő-nyilvántartást, sok esetben a munkavállalók előtt nem ismert a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő személye.
A minisztérium megítélése szerint a munkaerő-kölcsönzés nem a szabályozás céljának megfelelően zajlik, hanem csak egy szabálytalanul alkalmazott kényszermegoldás a korábbi alvállalkozói láncok leplezésére
Az elmúlt évben 426 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot történt, 2 104 munkavállaló szabálytalan foglalkoztatása miatt.
A vagyonvédelmi ágazatban tavaly összesen 94,595 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki.
A munkaügyi (és munkavédelmi) ellenőrzésekért korábban felelős Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014. december 31-én megszűnt, a feladatok ezzel egy időben az NGM-hez kerültek. A konkrét munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési feladatokat – ideértve a vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzését is – a szervezeti változások lényegében nem érintették.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2015-ben is az ellenőrzési irányelv egyik követelménye, hogy a személy-és vagyonvédelem területén az ellenőrzések száma elérje a tíz százalékot.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megyei munkaügyi felügyelőségek egy része a kötelezően megtartandó saját kezdeményezésű akció vagy célvizsgálat keretén belül is vizsgálta az ágazatot. Tavaly a személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatóknál Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Tolna megyében, illetve Budapesten is tartottak saját kezdeményezésű célellenőrzést.
Az idei országos hatósági ellenőrzési terv alapján 2015. március-áprilisban a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok megtartásának célellenőrzésére kerül sor. Mivel az ágazatban a munkavállalók jelentős részét foglalkoztatják munkaerő-kölcsönző cégek, így a célellenőrzés során valószínűsíthetően nagyobb számban lesznek vizsgálva a személy- és vagyonvédelemmel érintett munkáltatók – közölte érdeklődésünkre az NGM.
