A Galileo rendszer két műholdjával ma – magyar idő szerint 12 óra 34 perckor – startolt volna a Francia Guyana-beli Kourou támaszpontról egy Szojuz űrhajó. Egy műszaki hiba miatt azonban az utolsó pillanatban elhalasztották a kilövést.
Bár az Európai Űrügynökség cikkünk megjelenéséig nem tűzte ki a Szojuz indításának új időpontját, nem kizárt, hogy a műholdakat már holnap útnak indíthatják a kouroui támaszpont új kilövőállomásáról.
A műholdak – ha pályára állnak – az európai műholdas navigációs rendszer részeiként működnek majd. Az Európai Parlament egyébként a közelmúltban hagyta jóvá, hogy a Galileóhoz a rendvédelmi szervek is hozzáférhessenek.
A Galileo rendszer összesen harminc műholdból áll majd, a 2020-ig mintegy 7,5 milliárd eurós befektetést igénylő rendszer várhatóan három év múlva kezdi meg működését. (Az eredeti tervek szerint a Galileot már 2007-ben elindították volna.) Brüsszeli tervek szerint jövőre további két műholdat bocsátanak fel, az első körös szolgáltatások elindításához szükséges minimális infrastruktúra pedig 2014-től állhat rendelkezésre. A teljes szatellit-rendszer várhatóan 2018-2019-re áll majd fel.
Megerősíti a Galileo 2014-es indulásával kapcsolatos terveket az a tény is, hogy az Európai Parlament (EP) szeptemberben első olvasatban jóváhagyta, hogy 2014-től az uniós tagállamok rendőrségei, hadseregei és nemzetbiztonsági szolgálatai is hozzáférhessenek a műholdas rendszer adataihoz.
Az európai műholdas rendszer öt különböző szolgáltatást biztosít majd. A nyílt (publikus) szolgáltatási körön kívül kereskedelmi, életvédelmi, kutató-mentő szolgáltatást nyújt majd a rendszer, amely egy teljes mértékben kontrollált szinttel, a PRS-szel (public regulated service) egészül ki.
Forrás: Biztonságpiac.hu/EP
