Nagy-Britannia és Németország aggodalmát fejezi az Irán és az Egyesült Államok között kiújult feszültség fokozódása miatt – jelentette ki Jeremy Hunt brit, és Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben, miután megbeszélést folytattak Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.
Pompeo – aki eredeti tervek szerint Moszkvába tartó útját megszakítva tett látogatást az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozásán – az iráni atomalkuval kapcsolatos ügyekről tárgyalt Jean-Yves Le Drian francia, valamint brit és német partnereivel. A brit külügyminiszter a találkozót követően kijelentette: „nagyon aggódunk” egy katonai konfliktus kirobbanásának lehetősége miatt, ami véleménye szerint nem áll egyetlen fél érdekében sem.
„Ha Irán nukleáris hatalommá válik, valószínűleg szomszédjai is azzá akarnak válni majd. Mivel ez már most is a világ legbizonytalanabb régiója, Irán lépése jelentős lépést jelent a rossz irányba” – nyilatkozta Hunt. „Aggódunk a fejlemények és a térségben tapasztalható feszültségek fokozódása miatt” – fogalmazott a német külügyminiszter. El kell kerülni a katonai jellegű konfliktus kirobbanását – húzta alá.
„Itt Európában mindannyian egyetértünk abban, hogy a megállapodás szükséges a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá Maas.
Információk szerint továbbra sem biztos, hogy az amerikai külügyminiszter találkozik-e Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy megbeszélést folytasson a „közelmúltban tett, fenyegetést jelentő iráni lépésekről és kijelentésekről”. Mogherini korábban többször leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett.
Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak – jelentette ki Haszan Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek nyomán.
Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. Így például visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, amennyiben az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben.
Az átfogó egyezménnyel – amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány – a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.
Donald Trump 2018. május 8-án jelentette be az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.