A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő mindaddig Koszovóban marad, ameddig szükség lesz rá – jelentette ki Curtis Scaparrotti, a NATO európai haderejének főparancsnoka a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában, amelyet a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) nagy terjedelemben ismertetett a honlapján csütörtökön.
Scaparrotti kijelentette: az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét aggodalommal tölti el az a terv, hogy a koszovói biztonsági erőket fegyveres erővé, azaz hadsereggé alakítanák át a koszovói alkotmány megváltoztatása nélkül. A NATO mindaddig támogatja a biztonsági erők fejlesztését, illetve a nemzeti kisebbségek részvételét ebben a testületben, ameddig az a jelenlegi jogkörökkel rendelkezik – tette hozzá a főparancsnok, ugyanakkor kiemelte: ha megváltozik a biztonsági erők hatásköre, a NATO felülbírálhatja korábbi álláspontját.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban. A biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Ezt elkerülendő Hashim Thaci koszovói elnök korábban kijelentette, hogy nem az alaptörvény módosításával, hanem egy egyszerű törvénymódosítással oldaná meg a kérdést, és voltaképpen a biztonsági erők hatáskörének bővítését javasolta. Ezt az elképzelést Washington és Brüsszel is bírálta, így az elnök ideiglenesen visszavonta azt. Hashim Thaci mindazonáltal a Tanjugnak adott, csütörtökön közölt interjúban kijelentette: a koszovói hadsereget mindenképpen megalakítják, előtte azonban a NATO-val és más meghatározó nemzetközi tényezőkkel is tárgyalnak.
A koszovói biztonsági erőket könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhások képezik, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A hadsereg nehézfegyverekkel ellátott alakulatokból állna.
Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy az albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül.
A szerb képviselők azért sem szavaznának az alkotmánymódosításra, mert csak arra bólintanak rá, amire Belgrád is igent mond, ám egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, nem számíthat támogatásra.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nincs önálló hadserege.
