Az Európai Uniónak (EU) az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének leállításával kell válaszolnia Moszkvának Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésére – mondta Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke egy interjúban.
A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére pályázó politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin „csak az erő nyelvét érti”, a szankciók formái közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá.
Ezért le kell állítani az orosz földgázt a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat második vezetékpárjának lefektetését – mondta a tekintélyes CDU-s politikus, kiemelve, hogy legfőbb ideje megteremteni az „igaz európai külpolitikát, különben Putyin nem veszi komolyan Európát”.
A mérgezéses tünetekkel Berlinben ápolt orosz ellenzéki vezér, Navalnij esetével kapcsolatban arról is szólt, hogy az orosz vezetés igyekszik az ellenzékiek agyába vésni, hogy veszélyben van az életük. Mint mondta, az orosz nemzetbiztonsági szervek egyetlen pillanatra sem tévesztették szem elől Alekszej Navalnijt, állandó megfigyelés alatt tartották az ellenzéki politikust.
Ugyancsak az Északi Áramlat-2 építésének leállítását tartja lehetséges szankciónak Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) igazgatója. Ugyanakkor az is világos, hogy a szankciók politikája csak akkor kerül napirendre, amikor a kormányok kifogynak a hatékony eszközökből és „nemigen van más ötletük”, a gázvezeték-projekt leállítása pedig együtt jár azzal a kérdéssel is, hogy „mennyire ártunk saját magunknak, és a német cégeknek” – mondta Wolfgang Ischinger a Der Spiegel című hírmagazinnak.
A biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának vezetője kiemelte: a Navalnij-ügy „sajnos a stratégiai partnerség gondolatának vége”. Mint mondta, Moszkva az EU-val folytatandó stratégiai együttműködés helyett „reaktív és védekező” külpolitikát folytat, amelynek az a kiindulópontja, hogy a „nyugati modell” fenyegetést jelent.
Oroszország távolról ugyan hatalmasnak tűnik, de közelebbről szemlélve egyre kisebb. Hazai összterméke (GDP) kisebb, mint Olaszországé, és szüntelenül zajlik a társadalmának elitrétegét szűkítő agyelszívás – fejtette ki az MSC igazgatója, hozzátéve: egy kézen meg lehet számolni, hogy Oroszország mennyi barátot szerzett a rövid távon sikeresnek tűnő, hosszú távon viszont „védekező és elesett” külpolitikájával.
Angela Merkel kancellár csütörtökön kitért a földgázvezeték építésének leállításáról szóló javaslat értékelése elől. Stefan Löfven svéd kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az orosz fél lépéseitől függ Németország és az EU reakciója.
Löfven kiemelte, hogy a vegyi fegyverek használata ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, ezért az EU-nak reagálnia kell az Navalnij elleni oroszországi „gyilkossági kísérletre”, méghozzá egységesen. Azonban mivel a bűncselekmény Oroszországban történt, az orosz hatóságoknak kell kivizsgálni a történteket és felelősségre vonni az elkövetőket.
„Úgy tisztességes és méltányos, ha azt mondjuk, hogy most ti következtek” – mondta a svéd kormányfő, hozzátéve: „teljesen világos, hogy az orosz kormány tartozik nekünk egynéhány válasszal”.
A német kormány a vizsgálati eredményeket értékelve közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a megfelelő válaszlépésekről – közölték.
