Az Európai Uniónak az orosz oligarchákat kellene szankcionálnia ahelyett, hogy magas rangú állami vagy katonai tisztviselőkre vet ki büntetőintézkedéséket – hívta fel a figyelmet Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus pénteken, az Európai Parlament külügyi bizottságával szervezett videokonferencián.
Navalnij, aki ellen augusztusban hazájában az EU szerint mérgezéses politikai merényletet követtek el, rámutatott, hogy az uniós szankciók, amelyek általában beutazási és külföldi vagyonbefagyasztási intézkedésekkel járnak, hatékonyabbak lennének, ha az orosz oligarchákat céloznák. Különösen azokat, akik Vlagyimir Putyin közeli köréhez tartoznak, mint például Roman Abramovics és Aliser Uszmanov orosz milliárdosok. Véleménye szerint a politikai gyilkosságokat, gyilkossági kísérleteket „egy az egyben a pénz motiválja”.
„A nagy pénzek képviselőit kell büntetni, megtiltani nekik, hogy Európába jöjjenek, és itt költsék el a pénzüket. Az orosz társadalom ezt nagyon szívesen fogadná” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy nem ő az első, de nem is az utolsó, akit hazájában politikai atrocitások érnek, ezért az orosz népnek nagyon fontos éreznie, hogy az EU mellette áll.
Véleménye szerint az EU-nak egy teljesen új kommunikációs stratégiára van szüksége Oroszországgal, mivel egy újfajta államgépezettel áll szemben, amely az elmúlt pár évhez képest is változott. Rámutatott arra, hogy az uniónak nem szabad ugyanúgy tekintenie az orosz népre, mint a kormányra, amely „nem más, mint egy gengszterekből álló bűnbanda”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő szeptemberi orosz parlamenti választásoknál nemcsak arra kell figyelni, hogy lesznek-e csalások vagy sem, hanem a részvétel lehetőségére is. Példának hozta fel, hogy párttársát nemcsak hogy nem engedték indulni a fővárosi önkormányzati választásokon, de még be is börtönözték. Egyebek közt erre hivatkozva Navalnij arra kérte az EU-t, hogy csak akkor ismerje el a következő választási eredményeket, ha a választások szabadon, tisztességesen és a demokratikus normáknak megfelelően zajlottak.
A videokonferencia másik résztvevője, Vlagyimir Kara Murza, a politikai gyilkosság következtében elhunyt Borisz Nyemcov párttársa úgy vélekedett, hogy Putyin fél a tisztességes választások eredményeitől, miközben állami propagandagépezete szerint népszerűsége csúcsán van. Rámutatott, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács választási megfigyelései szerint legutóbb 1999-ben voltak tiszta választások Oroszországban. Egy teljes generáció nőtt fel anélkül, hogy ezen demokratikus jogát gyakorolni tudta volna – tette hozzá.
Arról is tájékoztatott, hogy megbízható adatok szerint Oroszországban mintegy 330 politikai foglyot őriznek börtönökben. Kara Murza úgy fogalmazott, hogy az orosz társadalmat „autoriter kriptokrácia” irányítja, amely ellen talán csak a fiatal generációk tudnak majd fellépni.
