A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett borsodnádasdi emberölés ügyében különböző bizonyítási cselekmények mellett helyszíni tárgyalás tartását is indítványozta.
A védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indult, a hazai médiában „borsodnádasdi emberölés” elnevezéssel nagy visszhangot kiváltott büntetőügyben a törvényszék a vádlottat – a vádirattól eltérően – gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében mondta ki bűnösnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a kiskorú sértett eszméletlenséget okozó bántalmazása miatt a vádlott büntetőjogi felelőssége kétséget kizáró módon nem bizonyított. A törvényszék elfogadta azon vádlotti állítást, miszerint a sértettet eszméletlen állapotban találta, és úgy gondolta, hogy meghalt. Mivel félt, hogy esetleg őt okolják majd a haláláért, ezért úgy döntött, megpróbálja eltüntetni a testet. Ennek érdekében a sértettet egy közeli vízelvezető aknához vitte, s abba fejjel lefelé beledobta. Az eszméletlen sértett a vízben megfulladt.
Az elsőfokú bíróság a nem jogerős ítéletével a vádlottat négy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, és négy év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ügyészség az ítéleti tényállás részbeni megalapozatlansága, a bűncselekmény téves jogi minősítése miatt, illetve a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője a döntést tudomásul vette.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség különböző bizonyítási cselekmények mellett helyszíni tárgyalás tartását is indítványozta. Szemle és bizonyítási kísérlet során célszerű ellenőrizni, lehetséges-e a sértett más általi bántalmazása anélkül, hogy azt a közelben tartózkodó vádlott ne észlelte volna.
A bizonyítási indítvány tárgyában a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.
