Sok munka és komoly kihívások jellemezték a büntetés-végrehajtás múlt évét – mondta Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás (bv) országos parancsnoka.
Közölte: bár a társadalomban olyan sztereotípiák vannak, hogy a rabok mást sem csinálnak, mint „henyélnek vagy gyúrnak” a börtönökben, a valóság teljesen más, mivel a fogvatartottak 88 százaléka tanul vagy dolgozik. Ez több mint tízezer rabot jelent – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez európai viszonylatban is példaértékűen magas aránynak számít.
Az országos parancsnok célnak nevezte, hogy a bv-intézetből szabadulók tisztes munkát végző állampolgárokként térjenek vissza a társadalomba, ehhez elengedhetetlennek tartja a képzést és a foglalkoztatást. Hozzátette: az oktatás során a hiányszakmákra fókuszálnak.
A foglalkoztatásról elmondta: a fogvatartottak ruházatát teljes egészében a gazdasági társaságaikban készítik, ugyanígy a belső ellátáshoz biztosítják a mezőgazdasági termékeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelt gabona és gyümölcs 78 százalékát a szabad piacon értékesítik, sőt bizonyos termékeket, például lábbelit, külföldre is exportálnak.
Beszámolt arról is, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül Magyarországon, ami értékelése szerint a magyar büntetés-végrehajtás évtizedes problémáját, a túltelítettséget oldja meg. A Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építésére tizenhat közbeszerzési ajánlat érkezett és várhatóan áprilisban kezdődnek meg az építési munkálatok.
Rámutatott: ezzel párhuzamosan az állampusztai, a márianosztrai és a váci intézetben tavaly összesen 150 férőhelyes bővítést valósítottak meg.
A börtönépítésekkel párhuzamosan megkezdődött az új munkatársak toborzása is: 2500 embernek tudnak munkalehetőséget biztosítani, a jelentkezők száma már meghaladta a 4500-at, de továbbra is várják az érdeklődőket. Csaknem ötszáz ember kiképzése már meg is kezdődött.
Tóth hatékonynak nevezte a börtönök zsúfoltságát csökkentő reintegrációs őrizet intézményét, amelynek lehetőségével a bevezetés óta több mint hétszáz, a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövető élhetett, s tölthette a szabadságvesztése utolsó, legfeljebb hat hónapját az otthonában, távfelügyeleti eszközzel. Jelenleg 197 elítélt van reintegrációs őrizetben, de a parancsnok kiemelte: 2017. január 1-jétől még szélesebb körben nyílik lehetőségük a fogvatartottaknak arra, hogy igénybe vegyék ezt a jogintézményt és az őrizet időtartama is növekedni fog.
Megemlítette azt is, hogy tavaly decemberben országos jóvátételi programot indított a büntetés-végrehajtás: 29 hazai börtön félezer fogvatartottja vett részt ebben, ők az adományaik mellett kórházakat, óvodákat, iskolákat, gyermek- és idősotthonokat újítottak fel.
Beszámolt arról is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által lefolytatott kártérítési eljárások során Magyarországot 101 esetben marasztalták el, eddig mintegy 500 millió forint kártérítésre kötelezve. Az ott folyamatban lévő, a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek elhelyezési körülményeivel kapcsolatos beadványokról olyan döntés született, mely szerint a nemzetközi bíróság azok elbírálását felfüggeszti – tette hozzá, utalva arra, hogy 2017. január 1-jével a magyar jogszabályi háttér megváltozott. Az új szabályozás lehetővé teszi az elhelyezési körülmények miatti panasz és kártalanítás lefolytatását a magyar jogrendszerben is – mondta.
Megjegyezte: az átlagtelítettség az intézetekben 131 százalék körüli volt.
A rendkívüli események közül kiemelte: munkatársaik 1459 mobilkészüléket találtak a fogvatartottaknál. Úgy fogalmazott: nincs könnyű dolguk, mert a fogvatartottak és hozzátartozóik folyamatosan megpróbálják kijátszani az ellenőrzéseket.
A sajtótájékoztatón Tóth egy ujjnyi méretű telefonkészüléket is bemutatott, azt szemléltetve, hogy milyen kis méretű készülékeket csempésznek be a börtönökbe, sokszor élelmiszerekbe töltve, borotvahabos dobozban vagy cipőtalpba rejtve.
Hangsúlyozta: minden rendkívüli eseményt, amely a büntetés-végrehajtáson belül történik, kivizsgálás követ, és ha hiba történik, az nem maradhat következmények nélkül.
A Budapesti Fegyház és Börtönben tavaly novemberben történt esettel összefüggésben a parancsnok elmondta: „sajnos egy fogvatartottat a kollégáim olyan szinten bántalmaztak, hogy életét vesztette”. Hozzátette: mivel az ügyben nyomozás indult, csak annyit mondhat: az eset után kivizsgálás és fegyelmi eljárások indultak, ezzel együtt az érintett munkatársait felfüggesztette.
„Ez nem történhet meg többet büntetés-végrehajtási intézeten belül, és felelősök nélkül ilyen eset nem maradhat” – fogalmazott.
