A munkavédelmi oktatás a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak is egyaránt érdeke, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy csak formálisak az oktatások. Ennek fő oka, hogy munkaidő-kieséssel járnak.
Az általános megfogalmazás szerint a munkáltatónak a munkavédelmi oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés – elméleti és gyakorlati – ismereteivel. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni – mondta el a Biztonságpiac.hu-nak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság ügyvivője.
A munkavédelmi oktatás fajtái
A munkavédelmi oktatásnak több fajtája létezik, különböző események bekövetkeztétől függően. Alapvető követelmény, hogy a munkaadó a dolgozót már munkába állásakor oktatás keretében tájékoztassa például a munkaeszközök biztonságos használatáról, a hibaelhárítás lépéseiről, a használt eszközök veszélyeiről. Ez a kötelezettség kiterjed az újonnan belépő munkavállalókra, valamint azokra is, akik a munkát huzamosabb (3-6 hónap) távollét után veszik fel (például hosszabb betegségből gyógyulnak fel).
Ha a munkavállaló munkaköre vagy munkahelye megváltozik, illetve az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei módosultak, szintén oktatásban kell részesíteni a dolgozót. Ide tartozik például, ha más munkaterületre helyezik át, eltérő munkakörnyezetben, eltérő követelmények szerint dolgoztatják, vagy változatlan technológia mellett átrendezik a munkahelyét. Ez utóbbiból következik, hogy természetesen új technológia bevezetésekor sem maradhat el a munkavédelmi oktatás. Így ha merőben új technológiát készülnek üzembe helyezni, ha a gyártásra kerülő nyersanyag, félkész termék helyett újat szeretnének használni, vagy ha változatlan technológia mellett a technológiai sorrendet kívánják megváltoztatni.
A munkaeszköz – biztonsági szempontból jelentős – átalakítása, vagy új munkaeszköz használata is olyan „nyomós ok”, amely esetén munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a dolgozót. A munkaeszköz már „átalakul” a teljesítmény, sebesség, fordulatszám, és egyéb műszaki jellemzők megváltoztatásával is, vagy ha a szerkezeti elemek egy része módosul.
Ismétlődő és rendkívüli oktatás
Mint ahogyan szinte minden más, a munkavédelem sem nélkülözheti a „naprakész állapot” folyamatos biztosítását, hiszen újabb és újabb követelmények jelennek meg e területen is. Aki nem tud lépést tartani, az menthetetlenül lemarad, ezáltal pedig nagy valószínűséggel megnő a baleseti kockázat is. Éppen ezért az oktatás tartalmát az előző oktatás óta bekövetkezett – munkavédelmi szempontból fontos – események, és a vonatkozó munkavédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok köré célszerű csoportosítani – véli Mandrik István. A dolgozók mondják el a véleményüket, jelentsék be a munkakörülmények biztonságosabbá tételére vonatkozó, vagy egyéb – orvosolható – igényüket. Az ismétlődő oktatás gyakoriságát a munkaadónak kell meghatároznia, figyelembe véve az adott tevékenység veszélyességét, bonyolultságát is.
Baleset vagy a biztonságot súlyosan veszélyeztető esemény (például üzemvész, halált vagy súlyos testi sérelmet okozó, okozható baleset) esetén azonban rendkívüli – egyéni vagy csoportos – oktatást kell elrendelni. A célja a hasonló esetek megelőzése, és a tanulságok levonása. Az oktató feladata, hogy elemezze a szabálysértő magatartás okait és következményeit, és ismertesse a követelményeknek megfelelő magatartásformákat, hivatkozva a személyes felelősségre és a balesetek megelőzésében való érdekeltségre is – hangsúlyozta Mandrik István.
Mit mutat a tapasztalat?
A munkavédelmi oktatás a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak is egyaránt érdeke. A munkáltató az oktatások megtartásával növeli a munkabiztonságot, és egyben csökkenti a munkabalesetek miatt kieső munkaerő pótlásának (felkészítésének) költségeit. A dolgozók körében csökken a sérülések veszélye, és jobban figyelemmel tudják kísérni a munkabiztonsági helyzet alakulását is. Ebben sokat segít, ha a munkahelyen munkavédelmi képviselőt is választanak, aki a későbbiekben – évente – továbbképzéseken is részt vesz. „Nagy általánosságban” tehát elmondhatjuk: mindenkinek érdeke a munkavédelmi oktatás. A tapasztalat azonban az, hogy csak formális képzések folynak – különösen a KKV-k területén, még pedig az oktatással kieső munkaidő miatt, ami a termeléstől „von el” időt.
„Ebben a helyzetben arra kell törekedni, hogy okos módszerekkel és segédanyagokkal hívjuk fel a munkavállalók és munkaadók figyelmét a munkavédelmi oktatás fontosságára, hatékonyságának növelésére” – emelte ki Mandrik István, hozzátéve: a szemlélet erősítése a legfontosabb, és nem a formális munkavédelmi oktatás.
Forrás: Biztonságpiac.hu
