Az Európai Rasszizmus-ellenes Hálózatnak (ENAR) szerda este az Európai Parlamentben (EP) bemutatott úgynevezett árnyékjelentése szerint 2013-ban emelkedett a rasszista indíttatásból elkövetett bűncselekmények száma az Európai Unióban.
Az árnyékjelentés előrebocsátja, hogy a rasszista bűncselekmények dokumentálása tagállamonként nagyon eltérő, akad, ahol erről egyáltalán nem tartanak nyilván adatokat, ezért a dokumentum elsősorban kérdőíves megkeresések adatain alapul.
„Civil szervezetek a rasszista indíttatású bűncselekmények számának emelkedéséről számolnak be ” – állapítja meg az árnyékjelentés. Sok uniós tagállamban a fekete és az ázsiai közösségekhez tartozókat érik a legerőszakosabb támadások. E téren Észtországot, Görögországot, Olaszországot, Lengyelországot, Svédországot és az Egyesült Királyságot említi az ENAR jelentése.
A hálózat Németországból, Dániából, Magyarországról, Hollandiából és Svédországból kapott olyan válaszokat, amelyek az antiszemita támadások számának növekedéséről számoltak be. A dokumentum rámutat, hogy egyes országokban az antiszemita támadások a garázdaság, a vandalizmus és a vagyon elleni bűncselekmények formájában nyilvánulnak meg, máshol viszont az internetes antiszemita uszítás, a gyűlöletbeszéd erősödött.
Az iszlámellenes támadások száma Franciaországban, Angliában és Walesben növekedett. A muszlimok között is kiemelten a nők válnak ilyen rasszista támadások célpontjaivá, amelyek gyakran rendkívül durva tettlegességet is jelentenek.
A cigányság elleni támadásokról a legtöbb uniós tagállamból érkezett jelentés. A dokumentum szerint a roma közösségek azokban a tagállamokban vannak a leginkább kitéve támadásoknak, ahol jelentős számban élnek, például Csehországban és Magyarországon. Ausztriából és Bulgáriából önbíráskodók járőrözéséről, Szlovákiából rendőri támadásokról is érkezett jelentés.
„Ahol a romák jelentős állami rasszizmussal találkoznak, ott gyakran válnak az erőszakra és gyűlöletre való uszítás célpontjaivá” – áll az ENAR által bemutatott árnyékjelentésben.
Nyolc uniós tagállamból kapott a hálózat olyan jelentéseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy politikai szervezetekhez kötődő személyek követnek el rasszista bűncselekményeket, ilyen információk érkeztek Bulgáriából, Csehországból, Dániából, Franciaországból, Görögországból, Írországból, Olaszországból és Svédországból. Görögországból olyan jelentések is érkeztek, hogy a rasszista bűncselekményeket a rendőrség követi el.
Az árnyékjelentés kitér arra is, hogy a vizsgált időszakban a tagállamok mindössze harmada tartotta számon és publikálta a rasszista bűncselekményekre vonatkozó adatokat. A civil szervezetek igyekeznek nyilvántartani az ilyen támadásokat, de az ő erőforrásaik korlátozottak.
„Sokszor ezek a szervezetek jelentik az egyetlen támogatást az áldozatok számára, és fontos összekötő kapocsként szerepelnek a kisebbségi közösségek és a rendőrség között” – mutat rá az ENAR kiemelve, hogy sokszor a civilszervezetek tesznek bejelentést a hatóságoknál és tanúskodnak is az eljárás során.
A dokumentum ismerteti, hogy az áldozatok sokszor vonakodnak a hatóságokhoz fordulni, aminek több oka is lehet; nem bíznak a hatóságokban, vagy attól tartanak, hogy panaszukat nem veszik komolyan. Az illegális bevándorlók külön tartanak attól is, hogy ha a hatóságokhoz fordulnak, kitoloncolják őket.
Az árnyékjelentés megjegyzi azt is, hogy több tagállam büntetőjoga szankcionálja ugyan a rasszista bűncselekményeket, ugyanakkor azok szűk értelmezése miatt sok, valójában rasszista támadást nem faji indíttatású bűncselekményként kezelnek a hatóságok a rendőrségtől kezdve az ügyészségen át egészen a bírákig.
Az ENAR-jelentés bemutatójának házigazdája, Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselő arról beszélt, hogy az idegengyűlölet, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, s egy kutatás adataira hivatkozva ismertette, hogy a magyar társadalom mintegy 30 százaléka szerint indokolt lehet erőszakot alkalmazni romák ellen.
Paul Nemitz, az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatóságának alapjogokért felelős igazgatója a politikusok felelősségét hangsúlyozta. „Azok vetik el az intolerancia első magvait, akik megkérdőjelezik az emberek áramlásának szabadságát” – magyarázta a német szakember, aki szerint négy-öt olyan tagállam van, ahol ez a legfelsőbb politikai vezetés szintjén is megnyilvánult. Nemitz szerint ugyanis a személyek szabad áramlása azt is magában foglalja, hogy mindenkinek el kell fogadnia, hogy körülötte olyanok is élnek, akik más tagállamokból érkeztek.
