A Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) szembeni közbizalom megerősítést ígérte keddi szenátusi meghallgatásán Mike Rogers altengernagy, akit Barack Obama elnök az NSA élére jelölt.
A szenátusnak nem kell megerősítenie az NSA igazgatójának kinevezését, de Rogers egy személyben átvenné a Pentagon 2010-ben felállított kibernetikai parancsnokságának irányítását is, amely poszt betöltéséhez viszont szükséges a szövetségi felsőház jóváhagyása. A várakozások szerint ez nem ütközik majd jelentősebb ellenállásba.
A jelölt, aki jelenleg a haditengerészet kibernetikai parancsnokságának élén áll, nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot ígért a titkos adatgyűjtési gyakorlata miatt a bírálatok kereszttüzébe került NSA munkájában. Ugyanakkor figyelmeztette a szenátorokat, hogy ezt nehéz lesz megvalósítani államtitkok megsértése nélkül.
Az altengernagy nem beszélt az Obama által már meghirdetettnél jelentősebb változtatásokról a külföldön végzendő jelhírszerzésre szakosodott ügynökség tevékenységében. Egyebek közt úgy vélekedett, hogy megnövelné a költségeket és késedelmet okozhatna a potenciális fenyegetések beazonosításában, ha egy független, harmadik félre bíznák az NSA által a telefonos kommunikációról összegyűjtött metaadatok tárolását.
Rogers egy nappal azután jelent meg a szenátus katonai bizottsága előtt, hogy a tömeges adatgyűjtést leleplező Edward Snowden az állította egy austini fórum részvevőinek, hogy kiszivárogtatásainak köszönhető az NSA működésének megkezdett reformja. Snowden egy titokban tartott oroszországi helyszínről videokapcsolat útján jelentkezett.
Az altengernagy kijelentette, hogy Snowden kárt okozott az Egyesült Államok biztonságának és amerikai életeket sodort veszélybe. Ugyanakkor – ellentétben a távozó elődjével, Keith Alexander tábornokkal – nem nevezte árulónak az előbb Hongkongba, majd Moszkvába szökött informatikust.
„Nem tudom, hogy az áruló szót használnám-e vele kapcsolatban. De annyi bizonyos, hogy nem tartom hősnek” – mondta.
Az NSA leendő igazgatója szerint törvényi felelősségvédelemben kell részesíteni mindazokat a cégeket, amelyek információt osztanak meg a hírszerző szervekkel, mert anélkül sokkal kevésbé hajlanak az együttműködésre.
Az altengernagy a szenátorok kérdésére elismerte, hogy tavaly nyáron „jelentős” behatolás történt a haditengerészet egyik nem titkosított számítógép-hálózatába. Rogers nem erősítette meg azokat az értesüléseket, hogy a támadás mögött Teherán állt volna. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a betörés irányítói úgy döntöttek, hogy nem folytatnak destruktív magatartást.
Az amerikai sajtó által idézett katonai források szerint négy hónapig tartott, amíg a hackertámadás következményeit fel tudták számolni. Rogers elmondta, hogy szélesebb körű ellenintézkedéseket foganatosított, amelyek nem pusztán a behatolók kiűzésére és a jövőbeni támadások megakadályozására szorítkoztak.
Mike Rogers és Paul Selva tábornok, akit a védelmi minisztérium szállítási parancsnokságának élére jelölt az elnök, a krími orosz intervencióval kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Rogers nem bocsátkozott részletekbe, de arról nyilatkozott, hogy Ukrajna ellen kibernetikai támadás is indult.
Selva kijelentette, hogy az Egyesült Államok szükség esetén Oroszország érintése nélkül is el tudja szállítani a rakományokat Afganisztánból. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az élelmiszer és a nem harci tételek mintegy 20 százaléka az Oroszországot keresztező északi elosztó útvonalon halad át. A tábornok szerint az amerikai haderő alternatív megoldásokat keres majd, ha az ukrajnai válság elhúzódna.
A tábornok szerint a hadfelszerelés Afganisztánból való elszállítása a csapatkivonással összhangban halad. Szavai szerint az amerikai parancsnokoknak elég lesz az ősz elején végleg eldönteniük, hogy maradéktalanul ki akarnak-e vonulni Afganisztánból — írja az MTI.
