Az új ellenőrzési módszerek, a tudásmenedzsment és a kockázatokra megfelelő választ adó, az ügyfelekkel folyamatos kapcsolatot tartó hatóság kialakításának fontosságára hívta fel a figyelmet az élelmiszerbiztonság érdekében Bognár Lajos főállatorvos Kaposváron csütörtökön.
A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Kaposvári Egyetem szenior oktatási programja keretében tartott előadásában azt mondta: az élelmiszerlánc, azaz a termőföldtől az asztalig tartó folyamat már nem a szereplők egymásutánisága, hanem olyan hálózat, amelyet számos hatás – így negatív is – ér.
Bognár e hatások között említette a különböző betegségeknek a globális felmelegedésből eredő terjedését, az élelmiszerek forgalmazásának, az export növekedésének, a kereskedelem felgyorsulásának esetenként kedvezőtlen következményeit. Az élelmiszerlánc ráadásul összetett, a termékek nagyon sok kézen át jutnak el a fogyasztókhoz, ezt a sok lépcsőt a hatóságnak és a vállalkozóknak is nyomon kell tudni követni – tette hozzá.
Az MTI érdeklődésére szólt arról, hogy a környezeti hatások mellett jelentkeznek olyan gazdasági tényezők is, mint az erősödő árverseny, vagy a technológiai fejlődéssel együtt járó feketekereskedelem. Azt tartják, hogy a fegyver és a kábítószer mellett az élelmiszerek feketekereskedelme és hamisítása vált a leginkább kedvelt bűnözési ággá, mert az érte kiszabható büntetés viszonylag enyhe, viszont nagy profitot hoz – közölte.
Bognár felhívta a figyelmet arra, hogy európai és amerikai tanulmányok már foglalkoznak az élelmiszerterrorizmus lehetőségével is. Ennek lényege, hogy terroristák baktériumokkal megfertőzött termékeket, vagy vizet juttathatnak el olcsón olyan területekre, amelyeknek destabilizálását szeretnék elérni.
A főállatorvos szerint az élelmiszerbiztonság érdekében szükséges, hogy ne általános, hanem új módszereket alkalmazva célzott ellenőrzéseket hajtsanak végre, az élelmiszerlánc minden szereplőjétől információkat gyűjtsenek, azokat elemezzék, figyelembe vegyék a lehetséges kockázatokat.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a tudásmenedzsmentre, azaz a hatóság, az érintett vállalkozók és a vásárlók tudásának, ismereteinek bővítésére, valamint arra, hogy megfelelő választ adjanak a válsághelyzetekre, a folyamatosan fennálló és a hirtelen jelentkező ismert kockázatokra – mondta.
Hozzátette: ezt központi szinten az információ összegyűjtésével, célzott ellenőrzési tervek kidolgozásával, erőforrások megfelelő felhasználásával lehet elérni, helyi szinten pedig nagy gondot kell fordítani az ügyféllel folyamatosan kapcsolatot tartó hatóság kialakítására.
Bognár Magyarország élelmszerbiztonságáról szólva hangsúlyozta, hogy az ország sikeresen lép fel a negatív hatásokkal szemben, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzéseinek hatékonysága 87 százalékos. Kiemelte, a hivatal eredményességét növeli az információk begyűjtését és azok elemzését végző komoly laboratóriumi és informatikai háttér. A vásárlók tudatossága is sokat javult, a szakemberek felhívják a figyelmüket arra, hogy válogassák meg, mit vesznek le az üzletek polcairól – mondta.
