A vagyonvédelmi ágazat továbbra is több sebből vérzik, a negatív folyamatok ellensúlyozása érdekében a Power Shield Innovációs és Szolgáltató Zrt. ugyan időben megtette a szükséges lépéseket, de a piaci problémák megoldásához rendszerszintű változásokra is szükség van. Kertész Csaba, a Power Shield vezérigazgatója szerint megfelelő piaci „önkontroll” nélkül nem lehet érdemi javulásra számítani.
— A vagyonvédelmi piac az elmúlt években számtalan visszásságtól, gazdasági visszaéléstől, aránytalanságtól volt hangos. A Power Shield szerint milyen változások történtek 2018-ban ezen a téren?
— Tapasztalataink szerint a piacon egyelőre semmilyen tisztulás nem érzékelhető, a vagyonvédelmi vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint korábban. Óriási és egyre aggasztóbb munkaerőhiány érzékelhető ezen a területen, elsősorban a nyugati országrészben, ahol a környező országokban elérhető magasabb munkabérek miatt rengeteg ember hagyta el a magyarországi munkaerőpiacot. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a piacon továbbra is „áron alul mennek” a megbízások, és a központilag meghatározott rezsióradíj ellenére gyakran a közbeszerzéseknél sem tudunk „egészséges” díjszabást alkalmazni. Emiatt olyan helyzet állt elő, hogy a takarítónők és a kőművesek is többet keresnek, mint a vagyonőrök. Az elmúlt egy évben a munkavállalók nagyjából húsz százaléka szivárgott el a vagyonvédelem területéről.
— Mindez cégek bedőléséhez, illetve felvásárlásokhoz is vezethet. Ez mennyire volt hangsúlyos jelenség az elmúlt esztendőben?
— A piaci koncentráció már jó ideje érzékelhető, néhány vállalkozás körül összpontosul minden, e téren az egyik legnagyobb változást a G4S felvásárlása, valamint visszaszorulása jelentette. Persze ennek eredményeként a kisebb cégek bedőlnek, ami hozzájárul a piac centralizációjához. Mindazonáltal az alvállalkozói rendszer továbbra is megmaradt, a vagyonvédelmi vállalkozások pedig az áraikat nem tudják úgy érvényesíteni a megbízó felé, ahogy szeretnék. Ez az árnyomás a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a minimálbér növekedésével azonos szintű emelést sem tudnak érvényesíteni, csupán öt százalék alattit képesek elfogadtatni. Éppen ezért a szakmában hatalmas a fluktuáció.
— A társaságnál mivel tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat?
— A Power Shield Zrt. már évek óta azért is nyitott a légiközlekedés-, pontosabban a légiáruszállítás-, cargobiztonság irányába, mert tapasztalataink szerint e területen jobban lehet érvényesíteni az árakat. Egy másik megoldás az, ha a cég egyre jobban nyit a külpiacok felé. Ebből a szempontból, elsősorban a partnerkapcsolatainkat felhasználva, az Európai Unió tagállamai közül főként Ausztria és Németország irányába szeretnénk bővülni. E piacokra azonban nem vagyonvédelmi szolgáltatásokkal, hanem infrastruktúra-fejlesztéssel és innovációval lépünk be. Ezenkívül inkább terméket szeretnénk értékesíteni, mint szolgáltatást, vagyis a légi közlekedésre és egyéb területekre kiképzett robbanóanyag-kereső kutyáink, valamint az általunk is forgalmazott, szintén robbanóanyagok detektálására szolgáló vegyi reagensek jöhetnek szóba. Mindezek mellett a Power Shield Zrt. jelentős árbevételre számít az év elején lezárt GINOP-pályázati projekt eredményeinek értékesítéséből.
— Milyen rendszerszintű változások segíthetnék a vagyonvédelmi piac visszásságainak megszüntetését?
— Egyértelműen szemléletváltásra van szükség a személy- és vagyonvédelmi területen, ennek pedig meg kell jelennie az árakban is. Jól érzékelhető trend a piacon, hogy a megbízók ma már magasabb minőséget várnak el a szolgáltatóktól, adott esetben több pénzért, de kisebb élő erős létszámmal. A szakmában régóta az a tendencia, hogy biztonságtechnikai megoldásokkal – például kamerák, beléptetőrendszerek stb. használatával – próbálják pótolni az embereket. Ez a trend a piac nagy részére érvényes, és bár az olló a magasabb bérek, a jobb minőség irányába kezd nyílni, az említett árazási problémák visszafogják ezt a folyamatot.
— Feltevésünk szerint az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR jelentősen megnehezítette a technikai eszközök használatát. Önök is érzékelik ezt?
— A GDPR előírásai alapján megváltozott, hogy a gyakorlatban mennyi ideig tárolhatók a biztonsági kamerarendszerekben készült felvételek, de emellett a felhasználhatóságukat is jelentősen korlátozta a szabályozás. Mindez a biztonsági ágazat egészében érzékenyen érintette a napi munkafolyamatokat. Az is érzékelhető volt, hogy a GDPR nyomán némi zavar keletkezett a piacon, de véleményünk szerint a biztonságtechnika már visszaállt a korábban jellemző, felfelé ívelő pályára, az ágazat lassan magához tért. Bár az adatvédelmi szabályozás eddig sem volt „egyszerű” Magyarországon, ezen a területen egyfajta túlszabályozást érzékelünk.
— Az elmúlt évek egyik „slágertémája” volt egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása. Ezt mennyire érzik most „forró témának”?
— Azt mindenképpen látni kell, hogy egy új vagyonvédelmi törvény számtalan érdekkonfliktushoz vezetne a piacon. A képzés a korábbi években egyfajta tömeggyártás irányába mozdult el, és ezt fel is kellene frissíteni, amire egyébként már mutatkozik szándék a szakmai kamara részéről. A személy- és vagyonvédelmi piac megbecsültségéhez ugyanakkor egy új törvény jelentősen hozzájárulna, és persze hasznos lenne a vagyonőri jogosítványok kiterjesztése is – bizonyos nyugat-európai modelleket követve. Azonban az új törvény nem biztos, hogy kezelni tudná az ágazatban jelen lévő problémákat, véleményünk szerint ehhez sokkal inkább a piaci szereplők önszabályozására lenne szükség.
Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.
