Történelmi mértékben csökkent 2020-ban a közlekedési balesetben elhunytak száma, legutóbb 1956-ban volt alacsonyabb ez a szám – mondta az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Halmosi Zsolt – utalva arra, hogy a végleges adatok csak január végén lesznek ismertek – közölte: mintegy 450-en haltak meg tavaly közlekedési balesetben, csaknem 150-nel kevesebben, mint az azt megelőző évben.
A főkapitány-helyettes arról is beszélt, hogy az emberek a gyorsforgalmi utak mellett láthatják azt az óriásplakátot, amelyen a „Köszönjük!” felirat szerepel. Ezzel a kampánnyal is szeretnék azt üzenni az állampolgároknak: az, hogy 2020-ban Magyarországon a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számában soha nem látott mértékű javulás volt tapasztalható, a közlekedőknek köszönhető – tette hozzá.
Halmosi felidézte: tíz éve dolgozik felelős vezetőként a balesetmegelőzésben, és az elmúlt években igyekeztek elérni, hogy a közlekedési balesetben elhunytak számát évi hatszáz alá szorítsák. Ez azonban csak ritkán sikerült, és egyszer sem fordult elő, hogy ötszáz alá csökkenjen ez a szám – mondta.
Reményét fejezte ki, hogy összefogással el lehet érni azt a célt, amelyet 2050-re az Európai Unió tűzött ki: azt, hogy a tagállamok területén egyetlen ember se veszítse az életét közlekedési balesetben.
Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője elmondta: a múlt évben 13 745 személyi sérüléses baleset történt, ez 17 százalékos csökkenést jelent az előző év adataihoz képest. A halálos balesetek száma húsz százalékkal, az elhunytak száma 25 százalékkal volt alacsonyabb tavaly, továbbá mintegy négyezerrel kevesebben sérültek meg, mint 2019-ben.
A közlekedési balesetek számának csökkenése azt eredményezte, hogy mintegy 113 milliárd forintnyi kár nem következett be – mutatott rá a főosztályvezető.
Kérdésre válaszolva kifejtette: jogszabályi kötelezettség alapján a Közlekedéstudományi Intézetben vizsgálják minden évben, hogy a közlekedés biztonságát értékelve hogyan alakul az aktuális évben a nemzetgazdaságot ért kár. Ehhez egy a fejlett motorizációjú országokban alkalmazott egységes módszertan alapján sok szempontot vesznek figyelembe, a többi között azt is, hogy a balesetben megsérültek, illetve elhunytak nem tudnak az adott állam javára GDP-t termelni.
Magyarországon évente átlagosan hat-hétszázmilliárd forint nemzetgazdasági kár keletkezik közlekedési baleset miatt – mondta a tavalyi csökkenés mértékének érzékeltetésére.
Óberling beszámolt arról is, hogy a múlt évben az ittasan okozott balesetek száma is csökkent, öt százalékkal, 2019-hez képest.
A baleseti okokat tekintve nincs változás – mondta, de figyelemre méltónak nevezte, hogy a balesetek 75 százaléka gyorshajtás, az elsőbbségi vagy a kanyarodási szabályok megszegése miatt történt. Így a következő évek fő feladata ennek a három fő szabálynak a betartatása lesz – vetítette előre.
A főosztályvezető kitért arra, hogy nőtt a járművezetők jogszabálykövetési hajlandósága: kevesebb közlekedési szabályt szegtek meg és kevesebben követtek el súlyos közlekedési szabálysértést.
Arra a kérdésre, mennyivel csökkent a forgalom a múlt évben például a koronavírus-járvány miatt és lehet-e ez az oka a kedvező adatoknak, Oberling azt mondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett üzemanyagfogyási adatokat és az automata közlekedésellenőrző VÉDA rendszer forgalmi adatait vizsgálták, ez pedig azt az eredményt mutatta, hogy mindössze öt-hat százalékkal csökkent a közúti forgalom. Ezt az arányt is figyelembe véve kijelenthető, hogy lényegesen javult a közlekedésbiztonság Magyarországon – hangsúlyozta.
Azt is elmondta, hogy pontos adatokat csak január végén tudnak adni, de kérdésre válaszolva azt már most jelezte, hogy tavaly kevesebb motoros halt meg közlekedési balesetben és kevesebb motoros okozott balesetet, mint az előző évben.
