Jelentősen csökkent a magyarországi bűncselekmények száma 2015-ben, a rendőrök tavaly csupán 268 ezret rögzítettek, míg egy évvel korábban 309 ezret – tette közzé az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.
Az összegzés szerint Budapest vezeti a listát, itt 73 ezer bűncselekményt követtek el. Utána Pest (27 ezer), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye (20 ezer) következik. Százezer lakosra a fővárosban 4137 bűncselekmény jutott, a második helyen Somogy megye áll 3464-gyel, Jász-Nagykun-Szolnok pedig a harmadik 2939-cel.
A regisztrált, ismert természetes személy sértettek száma is csökkent az előző évhez képest, 215 ezerről 183 ezerre. A sértettek országon belüli megoszlása nem változott, főként Budapestről (52 ezer), valamint Pest (18 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (13 ezer) kerültek ki az áldozatok. Legnagyobb arányban évek óta a 25-59 éves férfiak és nők válnak sértettekké, a férfiak aránya pedig jelentősen meghaladja a nőkét.
Új elkövetési módszerrel vagy elkövetői magatartással nem találkoztak a rendőrök 2015-ben. Továbbra is növekvő tendenciát mutat az online térben vagy mobilkommunikációs eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekmények száma. Ezek leginkább internetes vásárlásokhoz köthető csalások – tették hozzá.
Az ORFK szerint „különösen veszélyes jelenség”, hogy már általános iskolai tanulók is folyamatosan a Facebookot használják, és olyan képeket, információkat tesznek közzé, amelyekkel veszélybe sodorják magukat vagy közvetlen környezetüket. Kiemelték, hogy a családon belüli erőszakhoz kötődő bűncselekményeken belül megnőtt azon esetek száma, amikor tudatmódosító szer – kiemelten új típusú dizájnerdrogok – hatása alatt álló elkövetők a szüleiket vagy nagyszüleiket bántalmazzák.
A migránsok több bűncselekménynek – vagyon elleni jogsértések, rablások – estek áldozatul 2015-ben. A nyomozást nehezíti, hogy az illegálisan Magyarországon tartózkodó sértettek általában néhány nap után elhagyják az országot – írta az ORFK.
A nemzeti dohányboltokat érintő rablásokra külön kitértek a közleményben. Úgy fogalmaztak, hogy a trafikok „speciális kialakítása” miatt a tettes nagyobb biztonságban tevékenykedhet az azonnali lebukás kockázata nélkül, mivel kívülről csupán korlátozottan lehet látni az eladóteret. Az elkövetők általában fegyverrel vagy annak látszó tárggyal kényszerítik a bevétel átadására az eladót – fűzték hozzá.
Kiemelték, hogy az internet egyre nagyobb kihívást jelent a rendőrségnek, mert a világ minden részét lefedő, de névtelen piacot biztosít, amit többek között a kábítószer-kereskedők is kihasználnak.
Az ORFK azt állapította meg, hogy az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogai maradéktalanul érvényesültek 2015-ben, a feljelentés megtételétől egészen a nyomozás befejezéséig. A rendőrség áldozatvédelemmel foglalkozó munkatársai „megfelelően terjesztik” a különböző tájékoztatókat, szóróanyagokat – olvasható a közleményben.
