Az egészségügyben a legfontosabb szempont a betegbiztonság lesz minden intézkedés megfogalmazásánál és elfogadásánál – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára pénteken Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának záró fórumán.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva beszélt arról, hogy az egészségügyi finanszírozás alapjául szolgáló HBCs (homogén betegségcsoportok) meghatározást próbálják igazságosabbá tenni, amiről hamarosan megkezdődnek a tárgyalások. Az elképzelések szerint a túlreprezentált területekről elvesznek, míg az alulreprezentáltaknak több finanszírozást biztosítanak.
Beszámolt arról is, hogy próbálják „kinyomozni”, hány orvos dolgozik ma Magyarországon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott információk szerint jelenleg harmincezer aktív (receptköteles gyógyszerek felírására jogosító) pecsétszám létezik, amely az elmúlt nyolc évben kilencszázzal csökkent, miközben a „pro familia” jogcímen rokonoknak, ismerősöknek recepteket kiállító orvosok száma ugyanennyivel nőtt.
Ebből az következik, hogy akik elhagytak minket, azok köztünk vannak — utalt az államtitkár a nagy számú orvoselvándorlásra
Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az egészségpolitika most az alapellátás megerősítésére fókuszál. Fontos célnak nevezte azt is, hogy az alapellátás és a szakellátás a mainál jobban közelítsen egymáshoz, ehhez a kongresszus résztvevőnek együttműködését is kérte.
Szólt arról is, hogy az államtitkár aláírására vár az az etikai kódex, amelyet „a szakma teljes spektruma alkotott meg teljes konszenzussal”. Örömét fejezte ki amiatt, hogy nőtt a kórházak részéről a donorjelentési aktivitás, ugyanakkor kiemelte, van még hova fejlődni, hiszen a több mint száz intézmény közül 49 tett ilyen jelentést. Beszélt arról is, hogy szeretnék gyorsítani a modern terápiák befogadását, mivel csak azt követően válhatnak ezek a hazai biztosított betegek számára elérhetővé.
Kiss Zsolt, az OEP főigazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt évben jelentősen nőtt az egyedi méltányossági és az extra finanszírozási kérelmek száma, ami mögött leginkább az új terápiák befogadásának hiánya áll. Az elmúlt időszak eredményei között említette a várólista-csökkentő programot, amelyre idén újabb 5 milliárd forintot kívánnak fordítani, és amely mintaértékűnek bizonyult a kórházakkal való együttműködésben.
Mészáros János, az Emmi egészségügyért felelős helyettes államtitkára a humánerőforrás-utánpótlás terén elért fontos eredményként beszélt arról, hogy a rezidenshelyek száma 1136-ról 1338-ra bővült, ami lehetőséget ad arra, hogy „aki ma Magyarországon orvosi egyetemet végez, és be akar kapcsolódni a rezidensképzésbe, az meg tudja tenni”. A kórházak több esetben sérelmezték, hogy a rezidensek ügyeleti részvétele korlátozott, amivel kapcsolatban a helyettes államtitkár annyit közölt, hogy az erről folyó egyeztetéseken a szakvezetés lépést tett a konszenzus irányába.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos a kongresszuson felvetődött kérdésekkel kapcsolatban kiemelte: „a szolgáltatóink, kórházaink, szakrendelőink, alapellátási struktúráink működése Magyarországon biztonságos”.
Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója arról számolt be, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest a betegjogi panaszok száma, ami nem azt jelenti, hogy romlott az ellátás színvonala, hanem sokkal inkább azt, hogy nőtt a betegjogi képviselők ismertsége. A panaszok több mint fele a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérüléséről szólt. Ezen kívül az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog sérülésére hivatkoztak a leginkább.
Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott új vezetője zárszóként örömét fejezte ki amiatt, hogy minden korábbinál nagyobb érdeklődés kísérte a kongresszus tisztújító közgyűlését. A szervezet munkájában folytonosságot, az államtitkárságnak együttműködést ígért.
A háromnapos tisztújító kongresszuson a mintegy ezer résztvevő szekciókra bontva hallhatott előadásokat egyebek közt a betegbiztonságról, a szakorvosképzésről, a kórházi beruházásokról, a várólistákról és a betegjogokról. A rendezvényt záró szakmapolitikai fórumot megelőzően Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár zártkörű megbeszélést folytatott a kórházvezetőkkel.
