Ősszel várhatók eredmények a Magyar Honvédség (MH) két Gripen és egy JAK-52-es típusú repülőgépének közelmúltbeli balesete miatt indított vizsgálatokban – mondta Benkő Tibor vezérkari főnök szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.
Az eredetileg zártra tervezett ülés a vezérezredes kérésére kezdődött nyíltan, Benkő a sajtó jelenlétében számolt be a májusi csehországi és a júniusi kecskeméti Gripen-, valamint a múlt heti szolnoki gyakorlórepülőgép-baleset eddigi információiról. Kifejtette: az MH kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben. A cáslavi repülőtéren a leszálláskor a repülőgép – fékezés ellenére, és magas fordulatszámon üzemelő futóművel – nagy sebességgel túlfutott a pályán, a pilóták katapultáltak. A két pilóta sérülést, egészségkárosodást nem szenvedett.
Benkő elmondta: a baleset körülményeit cseh vezetéssel svéd és magyar szakemberekből álló vizsgálóbizottság tárja majd fel, ebben a testületben a Magyar Honvédségtől független Közlekedésbiztonsági Szervezet szakemberei vesznek részt. A vezérkari főnök hozzátette, a Magyar Honvédség részéről a honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar Főnöke és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is vizsgálatot folytat az okok feltárására és a következmények levonására.
Továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei is elemzik a baleset körülményeit, vizsgálatuk végén megválaszolják a felelősség kérdését és a hasonló esetek jövőbeni elkerülésére javaslatokat fogalmaznak meg. A vezérkari főnök azt mondta: a szakmai vizsgálatok fő kérdése, hogy a balesetet valamilyen műszaki hiba, a pilóták tevékenysége, környezeti vagy egyéb hatások, esetleg ezek kombinációja okozta-e.
Benkő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy e baleset vizsgálata hosszadalmas lehet, mivel három nemzet is érintett az ügyben. Így a vezérkari főnök szerint a májusi Gripen-baleset vizsgálatának október környékén lehet eredménye.
A júniusi Gripen-balesetről elmondta: a pilóta a felszállás után észlelte és jelezte a futóművek rendellenes működését. Ezt követően magyar és svéd műszaki szakemberek próbáltak neki segíteni. Miután a problémát nem sikerült megoldani, a pilótának két választása volt: a kijelölt zónába repül, katapultál és veszni hagyja a repülőt, vagy megkísérli a futómű nélküli leszállást.
A pilóta az üzemanyag elhasználása után az utóbbi megoldást választotta. A gép kisodródott a leszállópályán, emiatt a pilóta katapultálni kényszerült. Benkő elmondta, hogy a katapultrendszer valóban nem működött megfelelően. A pilóta viszont elhagyhatta a kórházat, műteni nem kellett, így a remények szerint felépülhet és folytathatja a repülést.
Hozzátette: ennek a balesetnek az ügyét svéd és magyar szakemberek vizsgálják, a végleges eredmények szintén őszre várhatók. Megjegyezte, a jelenlegi információk szerint a futóművek meghibásodását nagy valószínűséggel műszaki hiba okozta.
A vezérkari főnök ismertette a JAK-52-es típusú gyakorlógépnek a múlt héten, a szolnoki helikopterbázison történt balesetét is. A kétüléses gép gyakorlatot hajtott végre, amikor az első kabinban ülő pilóta lángokat észlelt a motortérben. A bázis területén kényszerleszállást hajtottak végre, a lángokat rövid idő alatt eloltották. Az egyik pilóta viszont súlyos égési sérüléseket szenvedett, jelenleg is az MH Egészségügyi Központban ápolják. A pilótán már megkezdték a bőrtranszplantációs műtéteket, mélyaltatásban tartják, állapota stabil
Benkő balesetet szenvedett gépről azt mondta: a gyakorlórepülő rendszeresen, tervszerűen átesett a műszaki átvizsgáláson. Legutóbb tavaly október közepén kétszáz órás repülőkeretet kapott, amelyből a baleset bekövetkeztéig kilencvenhét órát repült a gép. Mostanáig sem karbantartási, sem üzemben tartási rendellenességet nem állapítottak meg, de a végleges vizsgálati eredmények ebben az esetben is nagyjából őszre várhatók.
Az ülésén a vezérkari főnök felolvasta a kecskeméti pilóták és műszaki állomány levelét, amelyben a repülőbázis dolgozói azt írták, a közelmúltban történt repülőbalesetek miatt sok esetben részinformációk alapján jelennek meg találgatások, s ítélkeznek róluk.
Benkő a nemzetbiztonsági bizottság tagjait és a sajtó képviselőit is arra kérte: várják meg a szakmai vizsgálatok végét, hogy az MH repülőállománya nyugodtan elláthassa a hazai és a nemzetközi légtérben vállalt feladatait.
Molnár Zsolt, a bizottság elnöke a balesetekkel kapcsolatban azt kérdezte a vezérkari főnöktől, hogy igazak-e azok a vádak, miszerint a Magyar Honvédség pilótái kevesebbet repülnek, mint más szomszédos NATO-országok pilótái. Erre válaszolva Benkő leszögezte: ez így nem igaz. A környező NATO-tagországok között valóban van olyan, ahol a pilóták többet repülnek, de van olyan tagállam is, ahol jóval kevesebbet, mivel gépük is alig van. Benkő Tibor hozzátette: a repült óraszámokról részletesebb információt csak zárt ülés keretében adhat. Ezt követően a nemzetbiztonsági bizottság ülése zárt ajtók mögött folytatódott.
