Pekingben megalkották Kína új nemzetbiztonsági törvényét, amely különös hangsúlyt helyez a kiberbiztonságra, és előirányozza egy összehangolt, hatékony válságkezelő rendszer létrehozását – jelentette az állami média.
A 155 tagú Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága egy tartózkodás mellett fogadta el a védelmi, pénzügyi, tudományos és technológiai, valamint a kulturális és vallási területeket egyaránt érintő törvényt. A jogszabály Hszi Csin-ping elnök szintén szerdai aláírásával lép érvénybe.
Az indoklás szerint szükségessé vált egy, az új helyzetnek megfelelő nemzetbiztonsági ellenőrzést, átvilágítást és szűrést magába foglaló rendszer, amelybe be kell kerülnie mindannak, aminek hatása lehet a nemzetbiztonságra. A törvény ezek közé sorolja például a külföldi befektetéseket, egyes nyersanyagokat és kulcsfontosságú technológiákat, a hálózati és információs technológiai termékeket és szolgáltatásokat és egyéb kapcsolódó projekteket.
A beszámolók szerint az űrbéli tevékenység, csakúgy mint a mélytengeri és sarkvidéki térségek, illetve az ott folyó munka ugyancsak a nemzetbiztonság hatáskörébe kerültek
Az új törvény egyik kulcselemének tartják a kiberbiztonság szavatolását, ami azt jelenti, hogy a kiemelt ágazatokban fokozzák az internet, az információs technológiai rendszerek és az adatok biztonságának védelmét és ellenőrizhetőségét. Azt is megállapították, hogy az internet, illetve annak szabályozása a Kínai Népköztársaságon belül az ország szuverenitásának hatálya alá tartozó kérdés.
A parlamenti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a törvény válasz az egyre növekvő biztonsági kihívásokra. Cseng Su-hua, a parlament jogalkotási ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja utalt rá, hogy Kína kettős nyomás alatt érzi magát. Kívülről meg kell védenie a szuverenitásával, a biztonságával és a fejlődésével összefüggő érdekeit, míg belülről fenn kell tartania a „politikai biztonságot és a társadalmi stabilitást”. Az átfogó szabályozás a veszélyek és a kockázatok kezelésének útmutatójául szolgál – közölte Cseng.
Az első nemzetbiztonsági törvényt 1993-ban alkották meg, de az elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok, elsősorban a kémelhárítás működését szabályozta. E jogszabályt tavaly novemberben át is keresztelték elhárítási törvénynek.
2013 végén a kommunista párt vezetése döntött a Nemzetbiztonsági Bizottság létrehozásáról, amelynek vezetője alig egy hónapra rá Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár lett, helyettesei e poszton pedig a kormányfő és a parlament elnöke. Hszi akkor sürgetőnek nevezte a bizottság megalkotását, az állambiztonság egységes irányításának megerősítése miatt. Megállapította: „az állambiztonság és társadalmi stabilitás a reform és a fejlődés feltételei”.
