A bűnmegelőzés feladata a tudományos kutatásokat, a kriminológiai felismeréseket, az értékelő-elemző tudást átültetni a gyakorlatba – erről a belügyminiszter beszélt csütörtökön a Tudomány és bűnmegelőzés címmel megrendezett nemzetközi konferencián a rendőrség Teve utcai székházában.
Pintér Sándor szerint meg kell ismerni a legújabb tudományos eredményeket, és fel kell dolgozni, úgy ahogyan azt tették a bűnmegelőzési stratégia kidolgozásakor is.
A stratégiát cselekvési programok követték, amelyek már céltudatosan egy-egy területre koncentráltak – idézte fel a miniszter, aki szerint a statisztika is igazolja törekvéseiket: a 2010-es bűncselekményszám 430 ezerről 2016-ra 280 ezerre csökkent. A konferencia szünetében a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a bűncselekmények számának csökkenése nem pusztán a bűnmegelőzés eredménye, hanem a társadalmi összefogásnak, valamint a bűnüldözésnek, a rendőri munka egészének is köszönhető.
A konferencián a miniszter felidézte: Magyarországon a nemzeti bűnmegelőzést a gyakorlat tette szükségessé, a bűncselekmények számának 2008-tól 2010-ig történő növekedése, illetve az, hogy az emberek biztonságérzete kezdett elfogyni. Hozzátette: mindez 2010-ben arra sarkallta a kormányt, hogy egy általános stratégiát dolgozzon ki a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Első lépésként a megerősítették a bűnüldözést, több ezer rendőrt vettek fel, számukra technikai felszereléseket vásároltak, fejlesztették a tudásukat. A bűncselekmények csökkenése ugyanakkor eleinte nem következett be, ezért a tudomány eszközéhez fordultak és ez alapozta meg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács létrehozását.
A tanács fő feladata az volt, hogy a tudomány segítségével, annak eredményeit a gyakorlatba átültetve mutasson utat a társadalomnak hogyan tudják megelőzni a bűncselekményeket. Ezt összefoglalva született meg 2013-ban a nemzeti bűnmegelőzési stratégia, amelyet a kormány elfogadott és amely azóta is meghatározza a bűnmegelőzési munkát.
Rámutatott: a bűnmegelőzési stratégia szerteágazó területeket ölel fel és olyan területekre is rávilágított, amelyre bűnüldözőkként nem gondoltak, illetve amelyek fontosságára akkor még nem ismerték fel.
A stratégia eredményének nevezte az iskola rendőre programot is, hozzátéve, hogy bevezetésekor a társadalom egy része még nem értette mit keres a rendőr az iskolákban, ma pedig már „naponta ostromolják az iskolák” őt annak érdekében, hogy nagyobb legyen a rendőri jelenlét.
Úgy vélte: a stratégia új szintre emelte az állampolgárok bevonását is a bűnmegelőzésbe, eredményeket tudott felmutatni az önvédelmi tudat fejlesztésében és kialakításában is.
A statisztika mellett az önkormányzati, illetve iskolai visszajelzésekre is rámutatott a miniszter. Előbbivel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy egy 5-ös skálán 3-asról indulva ma már 4,3-ra értékelik a rendőrség munkáját, utóbbival összefüggésben pedig azt emelte ki, hogy az oktatási intézményektől is azt a visszaigazolást kapják, hogy jó úton járnak a bűnmegelőzésben.
Rávilágított ugyanakkor arra, hogy a bűnmegelőzésnek is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a folyamatokat, a társadalom fejlődésével párhuzamosan újabb elkövetési módok, veszélyhelyzetek alakulhatnak ki. Hozzátette: az elért eredményeket meg kell tartani és ha lehet, még tovább is javítani szükséges.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke köszöntőjében ugyancsak arról beszélt, a bűnmegelőzési stratégia létrehozásával még csak az elméleti alapokat teremtették meg, de a kormányzat megfelelő anyagi támogatásával szeretnék elérni, hogy minél inkább bevonják az embereket a bűnmegelőzésbe.
Ismertette: a nemzetközi konferencián lengyel, szlovák, portugál, német előadók beszélnek többek közt az emberkereskedelem folyamatáról, de szó lesz egy a cirkuszművészet által ihletett bűnmegelőzési programról is.
