Pintér szerint a nőtt a terrorfenyegetettség, de aggodalomra nincs ok

Kontrát Károly; Pintér Sándor; Tasnádi László

Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét – mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden.

A belügyminiszter Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdésére válaszolva kifejtette: a rendvédelmi szervek, például a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kísérik a terrorkockázat változását, és “kezelik”. Mindez azonban nem indokolja az állampolgárok külön képzését, mivel a fenyegetettség nem olyan mértékű, hogy befolyásolná mindennapi életüket.

A miniszter szerint a kormány megfelelően kezeli a kérdést, “senki nem vesz részt pánikkeltésben”, de összefogás kell, hogy elfogadják az emberek azt is, ha rendkívüli eszközök alkalmazása szükséges. Molnár Zsolt (MSZP) ugyanakkor úgy véli, nem elegendő, ha kizárólag a hivatásos állományú szervezetek készülnek fel az ilyen cselekményekre, a lakosságot is fel kell rá készíteni.

A szocialista politikus szerint alapvető ellentmondás van a belügyminiszter által elmondottak, a helyesen mérlegelt kockázati tényezők és a költségvetés között. A költségvetés a nemzetbiztonsági területen a “boldog békeidőket” idézi – mondta Molnár. Miközben a Balkánon, a Közel-Keleten és a terrorizmus doktrinaváltása miatt már mindenütt megvan a kockázata egy terrorcselekménynek, ennek megelőzésére a költségvetés nem tartalmaz megfelelő összeget.

Németh Szilárd (Fidesz), a bizottság alelnöke kérdésére válaszolva a belügyminiszter kifejtette: most az Iszlám Állam elől menekülők érkeznek az országba, de a szárazföldi harcok sikere után valószínűleg terroristák fognak menedékjogot kérni Magyarország határánál. Meg kell akadályozni, hogy a korábban terrorcselekményeket végrehajtók, terrorista-kiképzésben részesülők a későbbiekben, “mint rákos sejt, osztódjanak szét Európa testében”, és a schengeni határokon belüli állampolgárok életét veszélyeztessék. Pintér elismerte: jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az országba esetleg ilyen szándékkal érkezők. Az év végéig várható százezer menekült elhelyezése rendkívüli terhet ró az országra, a rendészeti szervek állományára és az ország költségvetésére is, hiszen egy menekültre naponta 4,3 ezer forintot költenek.

Az ülés után Németh újságíróknak azt mondta, kívánatosnak tartaná, ha a menekültügyi kérdés megoldása uniós szintről nemzeti hatáskörbe kerülne, és indokolt lenne a menekültügyi őrizet visszaállítása is.

Széll Bernadett (LMP) szerint Orbán Viktor és a kormány nem fogja tudni egyedül megoldani a bevándorlás kérdését. Azt mondta, olyan miniszterelnökre lenne szükség, aki képes az unióban érdekeket érvényesíteni. Molnár Zsolt szerint a kormányzat a nagy számokkal riogat, ugyanakkor nincs összefüggés a terrorizmus és bevándorlás között.

Pintér szerint a bevezetni tervezett e-kártya nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, a fényképes igazolvány bevezetésekor ugyanis minden hatóság csak ahhoz az adathoz férhet hozzá, amelyhez jogosultsága van.

 

A miniszter beszámolójában jelezte: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál indokolt a létszám- és eszközfejlesztés, mert az egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a többi szolgálat kiszolgálását. A szervezet még az idén hozzá fog jutni a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz. Az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) átszervezik, hogy jobban meg tudjon felelni a társadalmi változásoknak és az időközben megváltozott elvárásoknak. Ha a migrációs nyomás nő, el kell gondolkodni azon, hogy az AH milyen módon tudja a migránsok ellenőrzéséhez fűződő feladatokat elvégezni.

A Nemzeti Védelmi Szolgálattal kapcsolatban Pintér kifejtette: az ellenőrzések eredményeként visszaszorult a korrupció a hivatásosoknál, és az Európai Bizottság is kimondta, hogy Magyarország tette a legtöbbet a korrupció visszaszorítása érdekében.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment