A bűnmegelőzésben és az ország közbiztonságának erősítéséhez nincs szükség szabadcsapatokra, törvényi feltételek teljesítése nélkül működő civil erőkre – hangzott el a szombati polgárőr-konferencián Budapesten.
Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezésében tartott országos tanácskozáson a mintegy 90 ezer tagot számláló civil szervezet vezetői és a kormányt, valamint az országgyűlést képviselői előadók azt hangsúlyozták: az elmúlt két évtized alatt megkerülhetetlen tényezővé vált a polgárőrség, amely szigorú jogszabályok és törvényi keretek között, a rendőrséggel szorosan együttműködve végzi évi több millió munkaórában tevékenységét.
A rend és a közbizalom megteremetésében, megőrzésében „nem politikai vihart kavaró szervezetekre”, a több mint kétezer egyesület közé „éket verő szabadcsapatokra” van szükség – hangsúlyozták a felszólalók, a polgárőrség anyagi és morális megerősítését, az önkormányzatokkal való együttműködésük szorosabbra fűzését sürgetve.
Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke a megyeházán tartott konferencián előadásában úgy fogalmazott: „polgárőrnek lenni annyit jelent, hogy számíthatnak ránk az emberek. Önkéntesen végzett feladatunkat szabad akaratunkból hozzuk meg, nem kényszerítette ránk ezt a tevékenységet sem gazdasági, sem politikai érdek, pedig sokan próbálnak közénk kerülni, éket verni és olyat tenni, amit mi soha nem vállalnánk fel”. A fideszes országgyűlési képviselő – aki az ócsai polgárőr-egyesület tagja – megjegyezte: nem lehet a helyben élőktől elvenni azt a jogot, hogy saját életükről döntsenek, de hangsúlyozta: „az állam az egyetlen, amely dönthet jogról, szabályokról, és csak az állam szabhatja meg a kereteket, a feladatot nem adjuk és nem adhatjuk át másnak, és ebben nem ismerünk kompromisszumot”.
Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke hangsúlyozta: a polgárőrség morális megerősítést tartja szükségesnek, mert mint fogalmazott: nem megengedhető, hogy az emberek fejében összekeveredjen „a politikai vihart kavaró szervezetek” és a polgárőrség tevékenysége, és a két évtized alatt kivívott, megszerzett bizalom meginogjon.
Túrós András, az OPSZ elnöke előadásában kiemelte: a polgárőrség területén „helyzet van”, és ezt az általa vezetett szervezetnek az önkormányzatokkal és a rendőrséggel közösen kell kezelnie. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület gyöngyöspatai és hajdúhadházi járőrözéseire utalva azt mondta: a jogalkotó egyértelmű választ adott, módosította a polgárőrségről szóló törvényt, és világosan megfogalmazta: polgárőr egyesületek csak akkor működhetnek törvényesen, ha a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötnek.
Közölte: a törvénymódosítással egyetértenek, mert a közbiztonság védelme elsősorban állami, majd önkormányzati feladat, és a civilek „szabadcsapatokként nem működhetnek”. A 2154 egyesületet és 21 polgárőr-szövetséget tömörítő szervezet vezetője megjegyezte: minden szervezeti egységük megfelel a hatályos jogszabályoknak, de elismerte, náluk is vannak „vadhajtások, mellékzöngék”, ugyanakkor nem tartozik hozzájuk egyetlen szabadcsapatként dolgozó szervezet sem.
Túrós András kijelentette: Magyarország közbiztonságának védelme három pillérre épül: a rendőrségre, a közterület-felügyeletre és a polgárőrségre, ezért nincs szükség serifekre, városőrségekre, kerületőrségekre.
Eiselt György, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, aki 1995-ig húsz éven át rendőrtisztként dolgozott, a médiát tette felelőssé, amiért az egyes településeken mesterségesen generált problémát országos horderejűvé emelte. Közlése szerint például Gyöngyöspatán idén mindössze öt bűncselekmény történt, egy becsületsértés, egy levéltitoksértés és három kisebb értékű lopás, tehát – mint mondta – nem volt ok arra, hogy a polgárőrség helyett mások jelenjenek meg a településeken.
Forrás: MTI
