Az ügyészség a jelenlegi helyzetet az év végéig tudja a rendelkezésére álló erőforrásokból, ideiglenes megoldásokkal kezelni, ha azonban néhány hónapnál tovább tart az egyre fokozódó többletterhelés, akkor új, hosszú távon fenntartható megoldásokat kell keresni – mondta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI-nek.
Az illegális migráció kezelésére vonatkozó törvénycsomag szeptember 15-ei hatálybalépését követő három nap alatt hatvanöt bíróság elé állítást kezdeményezett a Szegedi Járási Ügyészség. Ebből huszonkettőben született elsőfokú ítélet, és ezek fellebbezés hiányában jogerőre is emelkedtek.
A bíróság az ügyészségi indítványoknak megfelelő határozatokat hozott, a szankció minden esetben önálló büntetésként alkalmazott egy-, vagy kétéves kiutasítás – ismertette a legfőbb ügyész, aki csütörtökön helyszíni ellenőrzést tartott Szegeden.
A vádlottak feltehetően azért nem fellebbeztek, mert minél előbb szabadulni akartak az eljárásból, távozni az országból – tette hozzá. Szegeden negyven ügyészből, illetve alügyészből álló munkacsoport jött létre erre a feladatra, és ha szükséges, az ország többi ügyészségéről még több mint másfélszáz ügyészt vethetnek be — mondta Polt.
A legfőbb ügyész leszögezte: mindeközben fontos elvárás, hogy a többi büntetőügy se szenvedjen csorbát. Eddig egyre jelentősebb túlmunkával sikerült tartani az időszerűséget, és ennek az anyagi fedezete egyelőre biztosított. Mindez azonban egy rendkívüli helyzetben kialakított szükségmegoldás, amely belső erőforrásokból hozzávetőleg az év végéig tartható. Ha azonban további robbanásszerű munkateher-növekedés lesz, vagy ha a következő évre is áthúzódik a nagyobb munkateher, akkor már külső segítségre lesz szüksége az ügyészségnek.
Ma nem tudja megmondani senki, hogy a jelenlegi helyzet egy ideiglenes állapot, amelyet szükségmegoldásokkal át lehet vészelni, vagy tartósan megváltozott körülményekkel kell számolni – tette hozzá. A régi röszkei átkelőnél szerdán történt tömeges, erőszakos határátlépési kísérletről a legfőbb ügyész elmondta: tucatnyi ember ellen folyik eljárás.
Ami történt, az feltehetően megvalósítja a határzár tiltott átlépésének, illetve megrongálásának minősített esetét. A hatóságok vizsgálják, hogy megvalósult-e hivatalos személy elleni erőszak, tömegzavargás illetve terrorcselekmény – tette hozzá.
Arra a felvetésre, vajon érvényesülnek-e a jogállami garanciák ezekben a külföldiek ellen folyó rapid eljárásokban, különös tekintettel a védelemhez, az anyanyelv használatához való jogra, vagy a vád és a védelem fegyveregyenlőségének elvére, a legfőbb ügyész azt hangsúlyozta: ugyanolyan jogállami garanciák mellett folynak az eljárások, mint bármely másik ügyben. Erre nagy hangsúlyt fektet az ügyészség, ahol általában is elsődleges a jogszerűség követelménye, ám ebben az ügycsoportban különösen, hiszen itthon és külföldön is fokozottan figyelnek ezekre az eljárásokra. Elsőként mindjárt a konkrét ügyekben eljáró bírák azok, akik a jogállami garanciák terén is kontrollálják az ügyészek munkáját. „Górcső alatt vagyunk” – fogalmazott a legfőbb ügyész.
Arra a kérdésre, van-e olyan jogalkotási lépés, amely segíthetné az illegális migrációval kapcsolatos ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézését, a legfőbb ügyész azt mondta: ha a magyar-horvát, esetleg a magyar-román határon is épül határzár, át kell gondolni, hogy az ezzel kapcsolatos büntetőügyek elbírálására létrehozott kizárólagos illetékességet a Szegedi Törvényszék mellett más bíróságok területére is kiterjesszék.
Míg a határzárral kapcsolatos cselekmények inkább mennyiségi szempontból jelentenek kihívást, addig az embercsempészet mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt – tette hozzá. Polt kifejtette: az embercsempészet miatt indult büntetőeljárások száma az átlagosnak tekinthető 2013. évi után tavaly jelentősen növekedett, idén pedig már robbanásszerű az emelkedés. 2015 első fél évében több ilyen bűncselekmény történt, mint 2013-ban egész évben.
Ennek a bűncselekménynek kiemelkedő a társadalomi veszélyessége, ezért a büntetéskiszabásnál nem csupán az adott eljárásban felelősségre vont vádlott megfékezése a fontos, hanem az is, hogy a többi potenciális elkövetőt elrettentsék a bűncselekménytől – mondta. Az embercsempészet társadalmi veszélyességét mindennél jobban jelzi a hetvenegy halálos áldozatot követelő ausztriai eset. A magyar ügyészek osztrák és bolgár kollégákkal együttműködve dolgoznak az ügyön. Az még kérdéses, melyik országban állnak majd bíróság elé az elkövetők – fűzte hozzá.
A szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekben súlyos dilemma, hogy az ügy minél gyorsabb lezárása, vagy a minél teljesebb körű felderítése élvez-e prioritást, hiszen egy kiterjedt, több országon átnyúló bűnszervezet szálainak feltárása nagyon messzire vezethet – jegyezte meg a legfőbb ügyész.
Az EU egésze elkötelezett az embercsempész bandák elleni küzdelemben. A szervezett bűnözés sajnos felismerte a lehetőséget a jelenlegi helyzetben, és nagy erőkkel próbálja fellendíteni az emberkereskedelmet, az ebből származó hatalmas összegek pedig megjelennek a pénzmosásban és más illegális tevékenységekben. A nemzetközi bűnszervezetek ellen eredményesen csak nemzetközi összefogással lehet felvenni a harcot – hangsúlyozta Polt.
A magyar ügyészség uniós kapcsolatairól szólva a legfőbb ügyész kiemelte: nagyon jó az együttműködés az uniós tagállamok vádhatóságaival és az illetékes uniós szervekkel a napi ügyekben. Az uniós legfőbb ügyészségek hálózatának következő, októberi ülésén Stockholmban pedig általános szinten is megkezdődhetnek az ezzel kapcsolatos eszmecserék. Polt hozzátette: a stockholmi találkozón az ügyészségek és ügyészek függetlenségével kapcsolatos szekciót vezeti majd.
