„Újfajta zavarok” alakulhatnak ki, ha az ENSZ Irán elleni fegyverembargóját feloldják 2020-ban – figyelmeztette Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a nemzetközi közösséget az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) elmondott beszédében.
Az amerikai diplomácia irányítója a közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről és a térség biztonságpolitikai kihívásairól rendezett tanácskozáson szólalt fel. Nagyobb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget, mondván, hogy ez „a régi problémákra adandó friss megoldási javaslatokat” eredményezhet.
Megoldásra váró problémaként az amerikai külügyminiszter a líbiai és a szíriai konfliktust, illetve a Katar és az Öböl-térség több állama közötti feszültséget nevezte meg. Külön kitért Iránra is, amellyel a Trump-kormányzatnak különösen feszült lett a viszonya azóta, hogy Washington 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben Teheránnal aláírt többhatalmi atomalkuból.
„Amióta az Egyesült Államok bejelentette szándékát az iráni olajexport egészének nullára csökkentésére, az ajatollah másról sem beszél, mint zsarolási diplomáciáról” – fogalmazott Pompeo. Emlékeztetett arra, hogy Teherán – Washington álláspontja szerint – megsértette a 2015-ös atomalkuban foglaltakat, ballisztikus rakétákat bocsátott fel, továbbá tartályhajókat fogott el a Hormuzi-szorosban.
Az atomalku értelmében az ENSZ Irán ellen hozott fegyverembargója és az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni elleni utazási tilalom jövőre jár le. Pompeo erre utalva közölte: az amerikai külügyminisztérium honlapján elhelyezett egy visszaszámláló órát, amely az említett korlátozások feloldásából hátralévő napokat mutatja.
„Így a nemzetközi közösség láthatja, hogy mennyi ideje van még Teheránnak egy új zűrzavar megteremtéséig, és közben kidolgozhatja azt is, hogy mit kell tenni ennek megelőzése érdekében” – hangoztatta Pompeo. Irán ENSZ-nagykövete nem hagyta válasz nélkül az amerikai külügyminiszter beszédét. Madzsid Takht Ravandzsi kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban. „Az amerikai fegyverzetek féktelen áramlása a térségbe lőporos hordóvá változtatta azt” – fogalmazott.
A BT-tanácskozás után Pompeo újságíróknak is nyilatkozott. Elsősorban a Gibraltárban öt hétig húzódó vita után – Washington kérése ellenére – szabadon engedett és már Görögország felé haladó iráni tartályhajóról faggatták.
„Egyértelműen megmondtuk, bárkit érintsen is, hogy aki segíti ezt a tankert, engedélyt ad a kikötésére, annak az Egyesült Államok szankcióival kell számolnia” – mondta az amerikai külügyek irányítója. Pompeo leszögezte: amennyiben a tartályhajó Szíriába igyekszik, az Egyesült Államok a szankciókkal összhangban mindent megtesz majd annak megakadályozására, hogy eljusson oda. Azt állította, hogy a tankerben található nyersolaj eladásából származó összeget az iráni Forradalmi Gárda elitegységei használnák fel.
A tartályhajó mintegy kétmillió hordónyi nyersolajat szállít.
