Fellebbezett a Prisztás-gyilkosság ügyében az egyik vádlott felmentése ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – közölte a főügyészség.
Az 1996 novemberében elkövetett Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék – az alapügyben hozott jogerős ítélet után keletkezett új bizonyíték alapján – a sértettre leadott gyilkos lövés miatt korábban már jogerősen elmarasztalt vádlottat idén februárban első fokon felmentette. A korábban szintén jogerősen elítélt felbujtó és bűnsegéd esetében ugyanakkor a bíróság a perújítást nem találta alaposnak.
A Fővárosi Főügyészség a felmentett vádlott terhére már akkor fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt a fellebbezését fenntartotta, és a felmentett vádlott esetében a perújítás elutasítására, egyebekben az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség a perújítási eljárásban hozott elsőfokú ítélet kihirdetése után keletkezett okiratok ismertetése érdekében a másodfokú eljárásban tárgyalás tartását kezdeményezte – közölték.
Idén februárban a perújítási eljárásban első fokon felmentették az emberölés vádja alól és szabadlábra helyezték a Prisztás József megölése miatt már jogerősen elítélt Hatvani Istvánt. A felbujtás miatt elítélt Portik Tamás és a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekas Ferenc esetében ugyanakkor elutasították a perújítást.
Az eredeti vád szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portiknak és Prisztásnak is. Amikor Lakatos András külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. A vád szerint Portik utasítására Hatvani István 1996-ban lelőtte Prisztás Józsefet, akit Fazekas Ferenc csalt a helyszínre.
Az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvani Istvánt elkövetőként, a bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas pedig tíz évet kapott. Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket.
A három ember már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2018-ben Jozef Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – vallomást tett, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási tárgyalás tavaly márciusban. Jozef Rohác a bíróságon arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.
A törvényszék idén februári elsőfokú, Hatvanit felmentő rendelkezése ellen már az első fokon eljáró ügyész fellebbezést jelentett be, ám ennek nincs halasztó hatálya, és a vádlottat akkor nyomban szabadlábra is helyezte a törvényszék. Most a fellebbviteli főügyészség másodfokon is fenntartotta fellebbezését a perújítás és a felmentés ügyében.
