Tagadták a bűncselekmény elkövetését és felmentésüket kérték a vádlottak a Prisztás-gyilkosság megismételt elsőfokú eljárásában pénteken a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyész korábban felbujtóként, előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés miatt kérte fegyházbüntetés kiszabását Portik Tamásra, a per elsőrendű vádlottjára, akit azzal vádolnak, hogy egy elszámolási vita után ő volt a felbujtója, H. István másodrendű vádlott pedig a tettese a Prisztás József megölésének 1996. november elsején. A harmadrendű vádlott, F. Ferenc az ügyészség szerint bűnsegéd volt, ő csalta a helyszínre az áldozatot.
Az utolsó szó jogán Portik azt mondta a bíróságon, koncepciós eljárás folyik ellene, a bűncselekményt nem követte el.
Azt állította, hazudott írásos, őt terhelő vallomásában a közelmúltban elfogott Lakatos András (akit korábban a sajtóban Kisbandi néven, az alvilág pénztárosaként emlegettek), és kétségbe vonta az ügyészség egyik védett tanújának (aki azt mondta magáról, hogy Portik bizalmasa volt) a szavahihetőségét is. Hozzátette: a tanú vallomásaiban kilencvenkilenc ellentmondás vagy bizonyítható hazugság van. Érdekes módon az idő múlásával a tanúk egyre jobban emlékeztek az akkor történtekre, és jelezte, bízik abban, hogy a bíróság átlátja az ügy ellentmondásait – fogalmazott.
A gyilkosság elkövetésével vádolt H. István az utolsó szó jogán ugyancsak ártatlanságát hangsúlyozta és felmentését kérte, azt mondta, nem követte el a bűncselekményt tudomása sem volt róla. Ő is kétségbe vonta a védett tanú szavahihetőségét, és hangsúlyozta, semmilyen objektív bizonyíték nincs ellene, se DNS-nyom, se a fegyver, se a ruha, se a kerékpár (Prisztást egy kerékpáros lőtte fejbe), csak a tanú „mesébe illő elbeszélése”. A férfi szólt arról is, az eljárás során nem derült ki, korábbi ügyvédje miért nem jelezte a bíróságnak: családtagjai emlékeznek rá, hogy a gyilkosság idején ő a rokonaival vidéken volt.
A harmadrendű vádlott ugyancsak azt mondta, hogy nem volt tudomása a bűncselekményről. A bíróság a tervek szerint október 16-án hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.
Portikot tavaly februárban egyszer már elítélte a Fővárosi Törvényszék Prisztásnak, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november elsejei megölése ügyében. Felbujtóként akkor tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat, aki a vád szerint fejbe lőtte az áldozatot, tíz évre ítélték, a harmadrendűt pedig, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.
A Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly októberben hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a törvényszéket. Egy jogegységi határozat szerint ha valaki két vagy több emberölést követ el, akkor azokat együtt kell elbírálni, márpedig Portik ellen tavaly szeptemberben vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében, felbujtóként, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés miatt – indokolt a tábla.
Az ügy így visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, ahol ismét az első elsőfokú eljárást lefolytató tanács tárgyalja az ügyet. Március 6-án a bíróság úgy döntött, nem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkét ügyben, az Aranykéz utcai robbantás ügyében Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt.