Az uniós tagállamok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy erős szabályozásra van szükség Európában a személyes adatok védelme területén, de a szakértőknek egyelőre tovább kell dolgozniuk a részleteken, hogy decemberben döntést lehessen hozni – közölte Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke az EU-országok igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Juozas Bernatonis, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia igazságügyi minisztere ugyanakkor „realizmusra” intett, és azt hangsúlyozta, hogy sok állam vall eltérő nézeteket. Uniós diplomaták szerint a legnagyobb tagországok – a németek, a britek és a franciák – nem rajonganak az adatvédelmi szabályok uniós szintű összehangolásának és megszigorításának gondolatáért, és kétséges, hogy idén ebben dűlőre lehetne jutni. A svéd igazságügyi tárca vezetője is arról beszélt újságíróknak, hogy „időre van szükség a helyes egyensúly megtalálásához”.
A tanácskozás után elhangzott közlések szerint ugyanakkor egyetértés született arról, hogy az európai polgároknak és a vállalatoknak lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti adatvédelmi hatóságukhoz fordulhassanak olyan esetekben, amikor nagy nemzetközi – gyakran amerikai székhelyű – internetes cégekkel szemben vannak panaszaik.
Beatrix Karl osztrák igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy országa – Németországgal, Magyarországgal, Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel együtt – az ENSZ-nél szorgalmazza a magántitok védelmének nemzetközi jogi megerősítését.
Reding a záró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy tisztázni kívánja a legutóbbi európai titkosszolgálati lehallgatási botrányt, amely arról szól, hogy a brit elektronikus hírszerzés behatolt a belga Belgacom távközlési vállalat számítógépes rendszerébe. Mint mondta, ebben az ügyben már levelet írt a londoni kormánynak.
Az Egyesült Államok által digitális kémkedésre használt PRISM rendszerről a következő hetekben lesz megbeszélés az amerikai partnerekkel – közölte Reding.
Az uniós igazságügyi miniszterek megbeszélésén szó volt az európai ügyészség létrehozására irányuló javaslatról is. Ez az új hivatal – amelynek esetleges megteremtéséről a konzultációk még kezdeti szakaszban vannak – elsősorban az uniós pénzek felhasználása terén elkövetett jogellenes magatartás ellen léphetne fel az elképzelések szerint.
Luxembourgi médiabeszámoló szerint Orsat Miljenic, a horvát igazságügyi tárca irányítója a sajtónak nyilatkozva örömmel nyugtázta, hogy Reding a brüsszeli bizottság részéről lezártnak nyilvánította az európai elfogatóparancs horvátországi szabályozásának ügyét. Zágráb előzőleg – az EU kifogásának eleget téve – törölte azt a kitételt, amely a bűncselekmény elkövetési időpontjának függvényében korlátozta az európai elfogatóparancs alapján való kiadatási kötelezettséget — írja az MTI.
