Túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perének vádlottjaira az ügyész kedden a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyész próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Bene László volt országos főkapitányra, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és Dobozi Józsefre, a Rebisz egykori vezetőjére. Az ügyész a tizennégy vádlott közül kettő esetében kérte pénzbüntetés kiszabását. Minden vádlott esetében indítványozta, hogy a bíróság előzetesen mentesítse őket a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Négy vádlott esetében katonai mellékbüntetésként azt kérte az ügyész, hogy őket rendfokozatukban vessék vissza.
Az ügyész négyezer és több mint kétmillió forint közötti összegek bűnügyi költségként való kiszabását indítványozta a vádlottakra. Azt kérte, a bíróság kötelezze Bene Lászlót 982 ezer forint, Gergényi Pétert hetvenhétezer, míg Dobozi Józsefet több mint kétmillió forint bűnügyi költség megfizetésére. Három vádlott esetében ez az összeg meghaladja az egymillió forintot.
A védőbeszédek a jövő héten kezdődnek és a nyári ítélkezési szünet után is folytatódnak. Az elsőfokú ítéletet a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan októberben hirdethetik ki.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket
A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya a 2006. szeptember 18-án este a Szabadság téri tévészékháznál, valamint a 2006. szeptember 19-21. között, továbbá október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizennégy vádlott ellen tizenöt pontban emelt vádat. A per 2013. szeptember 17-én kezdődött.
A vádirat rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember tizennyolcadikán este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
A század parancsnoka jelentette ugyan az ötödre vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolták meg, és ezért felfüggesztett börtönbüntetést kért rá az ügyész.
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán a másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja. Ezért az ügyész rá is felfüggesztett börtönbüntetést kért, valamint azt, hogy katonai mellékbüntetésként rendfokozatában vessék vissza.
Az ügyészség szerint Gergényi tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg.
Az ügyészség szerint Dobozi dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról.
Az ügyészség azt is Dobozi terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint az elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
