A Bosch Tudásközpont létrehozása a rendelkezésre álló, ám gyakran összeszedetlenül, „széttöredezett” formában kallódó szellemi tőke integrálását hivatott elősegíteni – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián az MTA, két egyetem és a Bosch cég közötti hosszú távú keretszerződés aláírásán.
A Robert Bosch Tudásközpont egy együttműködést takar, amelynek célja a magyarországi kutatási és oktatási intézményekben meglévő tudásbázis mozgósítása a gépjármű-közlekedés innovációja és az ágazati fejlesztések érdekében.
A megállapodást Pálinkás József, az MTA elnöke, Inzelt Péter, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) igazgatója, Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, Solti László, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora, valamint Jan Peter Stadler, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, Volker Schilling és Roger Seemeyer, a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. igazgatói és Javier Gonzalz Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője írta alá.
Pálinkás előremutatónak nevezte az együttműködést, amely közelebb hozza egymáshoz az oktatást, kutatást és a hasznosulást. „Ez az együttműködés fontos és meghatározó valamennyi részt vevő intézmény számára. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben is születnek olyan eredmények, amelyek közel állnak ahhoz, hogy konkrét fejlesztésekké váljanak. Ilyen például a SZTAKI, amelynek kutatásai közvetlenül hasznosulhatnak, például a járműbiztonság területén” – fogalmazott Pálinkás.
Mint kifejtette, a Bosch magyarországi vállalata az egyik legnagyobb hazai cég, nyolcszáz fejlesztőmérnöknek adva munkát. „Egy ilyen céggel való együttműködés alapvető érdeke mind az Akadémiának, mind a SZTAKI-nak. Meg kell találnunk a helyes egyensúlyt a kutatóhálózaton belül a felfedező kutatások és az alkalmazások között. A SZTAKI az az intézmény, ahol a fejlesztéseknek nagyobb szerepe van, mint más akadémiai intézetekben” – fejtegette Pálinkás.
Pareja azt emelte ki, hogy a Bosch évek óta a tudásbázis egyesítésén, az oktatás, a különböző üzleti szektorok és tudományágak közötti együttműködés fejlesztésén dolgozik. Ismertetve a Bosch eredményeit elmondta, hogy a multinacionális cég munkanapokon átlagosan 16 szabadalmi igényt nyújt be a világban, s az idén várhatóan 4,6 milliárd eurót költ kutatásra és fejlesztésre. Ez év végére a Bosch 86 nemzetközi helyszínén 43 ezer kutató és mérnök dolgozik, 4500 fővel több, mint az év elején. Magyarországon, ahol tíz leányvállalattal rendelkezik, a Bosch az egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadó, 8 000 munkatársat foglalkoztat.
Péceli rámutatott, hogy az elkülönülten működő kutatói bázisok közötti együttműködés már rövid távon is az egész társadalom javát szolgálja.
Solti meggyőződése szerint pedig a 21. század felsőoktatása akkor tölti be küldetését, ha az alaptevékenységéhez kapcsolódó tudományterületek színvonalas művelésével párhuzamosan szakterületének ipari tevékenységét is segíti — írja az MTI.
