A Gidrán harcjárművek magyarországi gyártására írtak alá egyetértési nyilatkozatot kedden a Honvédelmi Minisztériumban.
A dokumentumot a Nurol Makina török hadiipari vállalat vezérigazgatója, Engin Ufuk Aykol, a Nurol Makina Hungary Kft. vezérigazgatója, Mehmet Atak, valamint az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója, Palkovics László és a Rába Autóipari Holding Nyrt. vezérigazgatója, Hetzmann Béla szignálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében.
A létrejövő vegyesvállalat célja, hogy a Nurol Makina Gidrán páncélozott harcjárműveket gyártson Magyarország részére, a magyar honvédségnek. Az N7 holding Zrt. közreműködésével nem csupán gyártási illetve összeszerelési feladatokra kerül sor, hanem kutatás-fejlesztési illetve innovációs tevékenységek is folynak majd Magyarországon — hangzott el.
Az aláírási ceremónia után Szalay-Bobrovniczky kijelentette, hogy a magyar haderőfejlesztés „magabiztosan halad előre”. Hozzátette: a magyar kormány már 2015-ban felismerte, hogy közeledik a „veszélyek kora” és egyre komolyabb biztonsági kihívásokkal találja magát szembe a közép-európai régió. Ezért a magyar haderőt át kell fegyverezni, fel kell készíteni arra, hogy garantálni tudják a magyar emberek életének és vagyonának védelmét – hangzott el.
A miniszter kifejtette: ezt a célt katonai értelemben úgy kell elérni, hogy függetlenek lehessünk a beszállítói kockázatoktól. Vagyis, komoly védelmi ipart kell építeni, mégpedig úgy, hogy az ne csupán a haderő, hanem a magyar gazdaság egészének fejlődését is szolgálja. Leszögezte, hogy ebben Magyarország stratégiai partnerként tekint Törökországra.
Utalt arra is, hogy a Gidrán harcjármű összeszerelése már korábban is folyt Magyarországon, a Nurol Makina által gyártott alap gépjárműre ugyanis Kaposváron integrálták a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. Ez a tevékenység továbbra is a Kaposváron marad – tette hozzá.
Mostantól azonban, magyarázta, magát a gépjárművet is Magyarországon fogják gyártani, méghozzá Győrben a Rába vállalatnál. Ezt „nagyon nagy előrelépésnek” nevezte a honvédelmi miniszter, mert nem pusztán a magyar honvédség igényeit elégítenék ki ezzel, hanem egy exporttermék is születni fog.
A megállapodás új munkahelyeket teremt. Elhangzott, hogy legalább kétszáz új munkahely létesül a most aláírt megállapodás nyomán, valamint széles körű beszállítói hálózatot is bevonnak a gyártásba. Megegyeztek abban is, hogy a létrejött vegyesvállalatot Gidrán névre keresztelik – jelentette be a miniszter.
Izrael légvédelmi rendszert szállít Németországnak
Aláírták Berlinben az Arrow 3 nevű izraeli légvédelmi rendszer németországi telepítéséről szóló szándéknyilatkozatot. Boris Pistorius német védelmi miniszter az aláírási ceremónia után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy hazája nem várhat egy európai rendszer kifejlesztésére, a légtér védelméről „most kell gondoskodni”. Azonban az Arrow 3 nem csak Németországot védi, mert az európai NATO-partnereket is szolgáló úgynevezett Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Skyshield Initiative, ESSI) részeként telepítik. A rakéták elleni leghatékonyabb izraeli védelmi rendszerként számon tartott Arrow 3 nagyjából négymilliárd euróba kerül, exportja az izraeli védelmi ipar történetének legnagyobb szabású ügylete. Egy kiegészítő megállapodás értelmében a német kormány első lépésként mintegy félmilliárd eurót fizet, hogy a gyártás minél előbb elkezdődhessen. A végleges szerződést várhatóan novemberben kötik meg. Az izraeli-amerikai fejlesztésű rendszer kiépítése a tervek szerint két évig tarthat. Az amerikai külügyminisztérium augusztusban járult hozzá a németországi értékesítéshez.
Hasít a SAAB hadiipari vállalat
A harmadik negyedévben növekvő forgalom és működési eredmény mellett megduplázta nyereségét a svéd SAAB AB hadiipari vállalat és megemelte éves eredmény-előrejelzését is. A Gripen harci gépeket is gyártó SAAB a harmadik negyedévben 11,527 milliárd svéd korona értékesítési árbevételre tett szert, 31 százalékkal magasabbra az egy évvel korábbi 8,751 milliárd koronánál. Működési eredménye (EBIT) 51 százalékkal 859 millió koronára emelkedett 568 millióról, bevételarányos jövedelmezősége pedig 7,5 százalékra javult 6,5 százalékról. A negyedéves nyereség 656 millió svéd korona lett az egy évvel korábbi 324 millió után, az egy részvényre jutó nyereség pedig 4,84 korona 2,28 korona után. A negyedév folyamán a SAAB megrendelései is megduplázódtak éves bázison: 14,977 milliárd koronára 7,772 milliárdról. A SAAB 19-23 százalékos szerves forgalomnövekedést vár az idei teljes évre, nagyobbat a korábbi, júliusi előrejelzésben kilátásba helyezett 16-20 százalékos növekedésnél. Az üzemi eredmény pedig feltehetően a forgalomnövekedést meghaladó mértékben fog emelkedni. „A geopolitikai feszültségek hatással vannak iparágunkra, és az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű növekedését eredményezik a védelmi beruházások terén, különösen Európában. A harmadik negyedévben a SAAB széles védelmi portfóliója iránti nagy kereslet továbbra is jelentős megrendeléseket, erős forgalomnövekedést és javuló nyereségességet eredményezett” – kommentálta a negyedéves beszámolót Micael Johansson, a Saab elnök-vezérigazgatója.
