Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.
A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem „történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” — mondta Scholz. Mindkét ország Németország „nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez.
Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
Kiemelte, hogy Finnország és Svédország számíthat Németországra. Berlin a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést a NATO-tagságra pályázó két országgal, különösen a Balti-tenger térségében – mondta a német kancellár, ismertetve, hogy közös hadgyakorlatokat terveznek Finnországgal és Svédországgal.
Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat. Mint mondta, Liechtenstein „kis ország” és „csendes”, de a mérete alapján elvárhatónál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és „felemeli a hangját”, ha szükségesnek látja. Ezt fejezi ki a csatlakozása az EU-s szankciókhoz és az a kezdeményezése is az ENSZ-ben, hogy a közgyűlés kapjon felhatalmazást a Biztonsági Tanács bármely tagja által emelt vétó érvénytelenítésére – ismertette Risch.
Scholz arról is tájékoztatott, hogy hétfőn ismét beszélt telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel. Felidézte, hogy előzőleg, pénteken Putyinnal tárgyalt telefonon az ukrajnai háborúról. A kancellár hivatala az ukrán államfővel folytatott megbeszélésről közölte, hogy a két vezető áttekintette a katonai és a humanitárius helyzetet, és egyetértettek abban, hogy az orosz támadások beszüntetése és az orosz csapatok kivonása szükséges ahhoz, hogy Ukrajna és Oroszország diplomáciai úton, tárgyalásokkal rendezhesse viszonyát.
