Az emlékezésnek rá kell döbbentenie arra, hogy az ember a legaljasabb embertelenséget is képes elkövetni embertársaival szemben – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a miniszter hangsúlyozta: az emberiség története során sok katasztrófa történt, amelyben sok millió ember vesztette életét. A vészkorszak idején azonban az emberi kegyetlenség pusztítóbb, kegyetlenebb volt, mint a természeti katasztrófák vagy a betegségeket terjesztő járványok bármikor a történelem során.
A miniszter úgy fogalmazott: „a nácik a félelem birodalmát, a halál civilizációját építették ki szisztematikusan, mérnöki pontossággal”. Ahhoz azonban, hogy megtörténjen a jóvátehetetlen tragédia, nem volt elegendő, hogy rossz szándékú emberek hatalomra kerültek, kellett hozzá sok ember közömbössége, a nyugati világ vezetőinek súlyos hibája, akik becsukták szemüket, akik az „önámítás csapdájába estek”.
Simicskó szólt arról is: az Európai Unió óriási hibát követ el, amikor „arra készül, hogy eldobja a zsidó-keresztény értékeket, a hitét. A történelem ugyanis azt mutatja, hogy a civilizációk összeomlását „általában a radikálisok, a fanatikusok és a hitetlenek” okozták.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, a Honvédelmi Minisztérium tábori főrabbija rámutatott: az emlékezésnek a holokausztra nemcsak a lelki fájdalmat kell kifejeznie, hanem olyan, a „szellemi és lelki egészségünkhöz szükséges spirituális feladatnak” kell lennie, amelyet egész évben végezni kell.
Köves szerint az elmúlt tíz-tizenöt évben a holokauszt-megemlékezések részévé váltak a többségi társadalom „megszokott napirendjének”, hiszen egyre több az állami, önkormányzati, iskolai megemlékezés. Ugyanakkor föl kell tenni a kérdést, hogy jól emlékezünk-e, mert mindeközben az utóbbi tíz évben tíz százalékkal nőtt azok száma, akik kétségbe vonják a holokauszt megtörténtét.
A vezető rabbi felhívta a figyelmet arra is, hogy „rohamos sebességgel” fogynak a holokauszt-túlélők, vagyis felnőtt egy nemzedék, amelynek nemcsak az eseményekről nincs személyes tapasztalata, de olyan embereket is egyre kevésbé ismer, akik átélték ezeket a borzalmakat. Ezért egyre fontosabb tartalommal megtölteni, emberileg átélhetővé tenni az emlékezést.
Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: „halottaink nem támadnak fel, szenvedéseik nem törölhetők”. Az emlékezés az élőknek szól és a jövőt alakítja. Hozzátette: „megbocsátani az áldozatok nevében nincs jogunk, de a megbékélés a mi feladatunk is”.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról beszélt: az emlékközpont azon dolgozik, hogy Magyarországon ne menjen feledésbe a mártírok emléke. Mint mondta, 23 éve gyűjtik a mártírok nevét, és az emlékközpont tábláin és a központ adatbázisában jelenleg 176 652 magyar zsidó áldozat neve szerepel. Az emléknap alkalmából három új emléktáblát helyeztek el, amelyre csaknem 4500 név került, többségük szabadkai – ismertette.
A megemlékezés végén a résztvevők káddist mondtak, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A rendezvényen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Idén az emléknap egybeesett a keresztény húsvéttal és a zsidó pészah ünnepével is, ezért az állami megemlékezéseket három nappal később tartották.
