Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, akkor országuk „megszűnik létezni”, ha viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy lapinterjúban.
A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Putyin kivonja csapatait Ukrajnából – emelte ki Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban. Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy „a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak”, ezért fel kell készülni arra, hogy „hosszú háború” lesz Ukrajnában.
Hozzátette: „mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen”, de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson… Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát” – húzta alá a NATO főtitkára.
Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján „közelebb került a NATO-hoz”, a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, „különben a történelem ismétli önmagát”. Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez „kétségtelen” – jelentette ki Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással – mondta.
A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte „a legközelebbi jövőben” a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök „világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását”, és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. Az ügy lezárása „jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is” – fogalmazott Stoltenberg.
Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt két százalék „a minimum”, és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.
Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP két százalékát, hanem három-négy százalékát tették ki – mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. „Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk” – mondta Stoltenberg.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy nyolcra nőtt az előző nap során Kupjanszk város ellen végrehajtott orosz csapás halálos áldozatainak száma. Tájékoztatott arról, hogy a becsapódás helyszínén befejeződtek a mentési munkálatok. Az elhunytak közül hat férfi, kettő nő. Az utóbb megtalált két holttest olyan önkénteseké, akik az emberek kimenekítésében segédkeztek. Közölte azt is, hogy az oroszok Grom-E1 típusú rakétával mértek csapást a városra.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összesítésében azt írta, hogy az elmúlt nap során orosz támadások következtében nyolc civil vesztette életét, és tizenegy sérült meg. A hét elején a déli Herszon, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyét érték orosz támadások.
Dmitro Lunyin, az ország középső részén levő Poltava megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy szerdára virradó éjjel az orosz erők dróntámadást hajtottak végre a régió ellen, és eltaláltak egy olajfinomító üzemet Kremencsukban. Az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 520-szal 273 980-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett hét harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 37 drónt.
Az ukrán elnök felszólította Donald Trumpot béketerve közzétételére
Zelenszkij felszólította Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy ossza meg a közvéleménnyel az ukrajnai háború befejezését célzó béketervét. Erről az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Kijevnek elfogadhatatlan minden olyan béketerv, amelyben Ukrajna területet adna fel. „Ha az az elképzelés, hogy területünk egy részét átadjuk Putyinnak, ez nem a béke képlete” – fogalmazott az elnök. Trump több ízben hangoztatta, hogy újabb elnökké megválasztása esetén „24 óra alatt” megoldaná az ukrajnai háborút.
