Magyarország jövője a fiatalságon, biztonsága a fiatal honvédtiszteken és tisztjelölteken múlik – hangoztatta az ügyvezető honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, a Ludovika Fesztiválon.
Simicskó Istvánnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) épülete előtt mondott ünnepi köszöntőjével kezdődött meg a Ludovika Zászlóalj úgynevezett száznapos ünnepsége.
Az ügyvezető kormány honvédelmi minisztere beszédében Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: „csak addig él egy nemzet, amíg van hagyomány”. A száznapos ünnepség hagyománya napjainkban még többet jelent – értékelt Simicskó István, hozzátéve: „ezen keresztül tehetjük még erőteljesebbé nemzettudatunkat”.
A honvédtisztjelölteknek azt mondta: tisztelet és elismerés jár nekik azért, hogy a katonai hivatást választották.
A magyar kormány megbecsüli a katonákat – mondta a miniszter, kifejtve: biztos életpályát mutatnak a katonáknak és erősödő támogatást nyújtanak a katonacsaládoknak is. Emellett nyitottak a fiatalok felé is: elindították a kadétképzést, ösztöndíjprogramokat hirdettek meg. Kialakítottak egy új, területvédelmi alapon szerveződő tartalékos rendszert, növekszik a honvédelmi költségvetés, és Zrínyi 2026 néven összeállítottak egy honvédelmi és haderőfejlesztési programot. A Magyar Honvédség 25 éves leépülési folyamat után elindult a fejlődés útján – jelentette ki.
Simicskó köszöntője végén „leköszönő miniszterként” megjegyezte: ha kell szakaszvezetőként is tovább szolgálja a Magyar Honvédséget, Magyarországot.
Patyi András, az NKE rektora is köszönetét és elismerését fejezte ki a honvédtisztjelölteknek, az előttük álló próbatételekhez pedig sikereket kívánt nekik.
Sári Szabolcs, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka is emlékeztetett, hogy a száznapos ünnepség a kezdet: a tisztavatásig még záróvizsgák várnak a hallgatókra.
A rendezvényen elhangzott, hogy a magyar örökség részévé nyilvánították a Ludovika Akadémiát. Ezt követően a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű végzős honvédtisztjelöltjeinek adták át a Szent László-díjat, a Bólyai-vándorkardot, a Kossuth-dísztőrt és a Hadik András Tanulmányi Vándordíjat.
Az NKE háttéranyagában felidézték: a száznapos ünnepség szokása a 18. századból ered. 1919-ig a volt Osztrák-Magyar Monarchia tisztképző intézményeiben a növendékek avatásuk előtt 1000, illetve 500 nappal 1000 napos, illetve 500 napos ünnepségeket tartottak. A m. kir. Ludovika Akadémián 1924-ben elevenítették fel a szokást, az avatást megelőző 100 nappal – innen ered a „száznapos ünnepség” elnevezés is.