Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtését leleplező informatikus hétfőn azt állította, hogy az elektronikus hírszerzésre szakosodott szervezet tervezett reformja utólag igazolta az ő kiszivárogtatásait.
Snowden egy ismeretlen oroszországi helyszínről videokapcsolat segítségével lépett érintkezésbe műszaki szakemberek, filmkészítők és zenészek South by Southwest (SXSW) elnevezésű, éves austini tanácskozásának részvevőivel. Elárulta, hogy a kapcsolatfelvétel lekövetésének megakadályozása érdekében a kommunikációhoz hét szervert iktatott közbe.
Elmondása szerint az amerikai kormánynak még mindig fogalma sincs arról, hogy milyen anyagokat adott át újságíróknak. Snowden a mintegy egyórás eszmecsere során kijelentette, hogy az NSA külső alkalmazottjaként dolgozva tömeges alkotmánysértést tapasztalt, és hogy a magánkommunikáció utáni kormányzati kémkedés leleplezésével olyan óvintézkedések megtételéhez járult hozzá, amelyek mind az amerikai, mind a globális közösségnek a hasznára váltak.
Snowden a Booz Allen Hamilton cég alkalmazásában, külsősként dolgozott az NSA-nek. A tavaly Hongkongba, majd Moszkvába szökött amerikai informatikus hatalmas mennyiségű titkos anyagot adott át a sajtónak. Az amerikai kormány kémkedéssel vádolta meg, s azt akarja, hogy térjen haza és álljon bíróság elé.
Barack Obama amerikai elnök a kiszivárogtatások hatására januárban megtiltotta, hogy az amerikai hírszerzés szövetséges államok vezetői ellen kémkedjen, és elrendelt egy sor kisebb reformot is az amerikaiak telefonos és internetes kommunikációjára vonatkozó tömeges adatmegfigyelésével kapcsolatban.
A nagyobb internetes és telefonos szolgáltatók szigorúbban védik az ügyfeleik magánéletének sérthetetlenségét, bár Snowden szerint nem eléggé. Úgy vélekedett, hogy az informatikai cégeknek sok még a tennivalójuk a biztonsági kódolás fejlesztésében.
Edward Snowden bírálta az amerikai kormányt, amiért annak kommunikációjában a hangsúly a közérdekről a nemzeti (nemzetbiztonsági) érdekre tevődött át, ami veszélybe sodorhatja a képviseleti demokrácia ellenőrző szerepét. Kifogásolta, hogy Washington számára a tömeges adatgyűjtés kiterjesztése jelenti a prioritást az amerikai gazdaságban kulcsszerepet játszó szellemi tulajdon védelme helyett.
Rámutatott arra is, hogy a biztonsági szolgálatok annyira ráálltak a tömeges megfigyelésre, hogy elkerülte figyelmüket a tavalyi bostoni maraton ellen elkövetett merénylet és az „alsónadrágos merénylő” 2009 karácsonyán egy utasszállító gépen megkísérelt robbantásának előkészítése.
Az austini tanácskozás részvevőivel folyatott videobeszélgetésében Snowden azt állította, hogy sem az orosz, sem a kínai kormány nem jutott birtokába az általa megszerzett titkos iratoknak — írja az MTI.
