A NATO tagállamok vezetőinek hétfői csúcstalálkozója új fejezetet nyit a szövetség számára a NATO 2030 reformkezdeményezés elfogadása által, amely a kollektív védelem, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúrák megerősítését helyezi előtérbe – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára.
Stoltenberg hangsúlyozta: „a globális verseny korában élünk, amelyben összefogás nélkül egyetlen ország és egyetlen kontinens se tudja kezelni a ránk háruló fenyegetéseket, a folytonos terror és kibertámadásokat, a klímaváltozást, továbbá az egyre nagyobb befolyással bíró Kína és az agresszív viselkedést mutató Oroszország jelentette kockázatokat.”
Mint mondta, a csúcstalálkozótól azt várja, hogy a tagállamok elfogadják a NATO 2030 reformkezdeményezést, ami a szövetség értékeinek megerősítéséről és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is szól. Több politikai konzultációra, a szervezet katonai pozíciójának megerősítésére, az erőkészenlétének növelésére lesz szükség, továbbá több pénzt kell fektetni a kollektív védelembe, fokozni a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban – tette hozzá.
Bejelentette, hogy amennyiben a tagállamok megállapodnak, a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést, továbbá egy innovációs alapot, amely támogatja a biztonsági és védelmi technológiai újításokat. A klímavédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetségesektől egyértelmű politikai kötelezettségvállalást vár a katonai műveletekkel járó nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.
Stoltenberg hangsúlyozta továbbá, hogy új védelmi stratégiát kell kidolgozni a kibertámadások elleni védekezéshez, amelyhez megfelelő technikai képességekre, katonai tervezésre és politikai konzultációkra van szükség. Hozzáfűzte, egyértelmű jelzést fog küldeni a csúcstalálkozón arról is, hogy a NATO-nak ugyanolyan hatékony védekezésre van szüksége az űrben, mint más területeken.
„Az űr alapvető fontosságú számunkra az navigációhoz, az információgyűjtéshez és a rakétatámadások kivédéséhez” – emelte ki. A főtitkár végezetül elmondta, hogy a szervezet továbbra is támogatja két legfontosabb partnerországát, Ukrajnát és Georgiát, és katonai missziója befejezte után is segíti Afganisztánt.
