Az afganisztáni NATO-misszió jövője komoly megfontolást igényel, ugyanis a kivonulás a nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc eddig elért eredményeit és az afgán vezetésű békefolyamat jövőjét veszélyeztetheti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott.
A belga miniszterelnöki rezidencián szervezett sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta, hogy a misszió jövőjéről közös döntésre van szükség a résztvevő tagállamok részéről, ugyanis akár a maradás, akár a kivonulás mellett dönt a szövetség, annak költségei és hatásai lesznek.
A távozás azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák biztos menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, valamint azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – mondta. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – mondta a főtitkár.
Kiemelte azt is, hogy a kormányellenes táliboknak be kell tartaniuk az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terroristaszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.
Az afganisztáni misszió jövője lesz az egyik legfontosabb témája a február 17-re és 18-ra tervezett védelmi miniszteri NATO-tanácskozásnak – közölte.
A főtitkár arról is beszélt, hogy a közös biztonság érdekében újabb lendületet kell adni a transzatlanti kapcsolatoknak, és erre az év későbbi szakaszában tervezett NATO-csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít.
Szavai szerint a NATO-t a mély amerikai és európai elkötelezettség tesz erőssé teszi a közös biztonság megteremtése és megőrzése mellett. Megjegyezte, hogy az elmúlt években is jelentős volt a transzatlanti együttműködés, amelynek nyomán erősödött az amerikai jelenlét Európában, ugyanakkor az európai szövetségesek is fokozták védelmi kiadásaikat, javították fegyveres erejük felkészültségét, valamint korszerűsítették és fejlesztették védelmi képességeiket.
Stoltenberg a szerdán hatályba lépett, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-egyezmény meghosszabbításával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megerősítése nem a folyamat végét, hanem annak folytatását, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés fokozását jelenti.
De Croo a sajtótájékoztatón azt mondta, a NATO-nak, ha „jövőbiztos” szervezetté kíván válni, javítania kell alkalmazkodóképességét a jelenlegi biztonsági kihívásokhoz. A belga miniszterelnök ez utóbbiak között a mindennapi életet és a gazdaságot fenyegető erőszakos szélsőségek, a nemzetközi terrorizmus és az alapvető fontosságú rendszerek elleni kibertámadások fokozódását, valamint a biztonságot is veszélyeztető klímaváltozást említette.
Kijelentette továbbá: hidakat kell építeni az Európai Unió és a NATO között, hogy Európa biztonságos hely maradhasson. De Croo szerint az új amerikai vezetés a transzatlanti kapcsolatok újraélesztésének, a kollektív biztonság előtérbe helyezésének lehetőségét hordozza magában. Noha a NATO sarokköve marad az európai biztonságnak, az uniónak is el kell végeznie házi feladatát, egyebek mellett védelmi képességeinek felzárkóztatása által – mondta a belga kormányfő.
