A NATO-tagországok többségében emelkednek a védelmi kiadások, habár a szövetség katonai költségvetésének még mindig az Egyesült Államok adja csaknem a háromnegyedét – közölte évértékelő sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
A NATO csütörtökön kiadott 2015. évi jelentése szerint tavaly a szövetség huszonnyolc tagállama közül tizenhatban nőttek a védelmi kiadások. „Az európai szövetségesek katonai kiadásainak csökkenése gyakorlatilag megállt” – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára Brüsszelben.
A tagállamok korábban vállalták, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt 2014-ben csak három, tavaly azonban már öt NATO-ország – az Egyesült Államok, Észtország, Görögország, Lengyelország és Nagy-Britannia – teljesítette.
A helyzetértékelésben az olvasható, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásai tették ki 2015-ben a teljes költségvetés 72 százalékát. Ezt Nagy-Britannia követi 6,6, Franciaország 4,9 és Németország 4,4 százalékkal.
„A tavalyi évben elindultunk a jó irányba (…) Vegyes a kép, de jobb” – mondta Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak a keleti határok újrarajzolására irányuló szándéka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az európai tagállamok újragondolták a védelmi költségvetés csökkentésére vonatkozó elképzeléseiket.
A nyugati hatalmak és Moszkva közti feszültség kapcsán a főtitkár kijelentette, fontolgatják egy formális találkozó megrendezését Oroszországgal. „Tanulmányozzuk a lehetőségét egy NATO-Oroszország találkozónak” – fogalmazott Stoltenberg, hozzátéve, hogy még semmilyen végleges döntés nem született, de tárgyalnak az orosz féllel.
Stoltenberg sajtóértekezleten emellett megerősítette, az Egyesült Államok azzal a kérelemmel fordult a NATO-hoz, hogy segítse AWACS típusú légtérellenőrző repülőgépekkel az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrormilícia elleni harcot. Hozzátette, hogy a katonai szervezet jelenleg vizsgálja a kérelmet. Mint mondta, a tagországok védelmi miniszterei február eleji találkozójukon meg fogják vitatják a kérdést, a lehetséges szerepvállalásra vonatkozó döntésnek azonban nincs konkrét határideje.
Noha a NATO-országok, és különösen az európai tagállamok egyre növekvő aggodalommal szemlélik a közel-keleti helyzetet, az észak-atlanti szövetségnek ez lenne az első közvetlen szerepvállalása a szélsőséges iszlamista csoport elleni hadjáratban.
A NATO több mint húsz AWACS-repülőgépből álló flottájának a hidegháború idején a szovjet támadás észlelése lett volna a feladata.
Az AWACS légi felderítő és előrejelző rendszer az alacsonyan repülő gépeket 400 kilométer távolságig képes bemérni, a közepes magasságban repülőket pedig 520 kilométer távolságig. Rávezetheti a vadászgépeket az ellenséges célpontra, ily módon támadóműveletben is részt vehet.
