Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást. A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – fogalmazott a NATO-főtitkár. Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.
„Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit” – szögezte le Stoltenberg.
A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával – mondta.
Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.
Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek – véleménye szerint – visszatarthatják Oroszországot „az agresszió folytatásától”. AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kétnapos látogatásra érkezett a NATO székhelyére, az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva „rendíthetetlen támogatásáról” biztosította Ukrajnát, Oroszországot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a csapatösszevonással.
Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett egy olyan időszakban, amikor Oroszország rendkívül provokatív lépéseket tesz az országgal szemben – közölte.
Kuleba a találkozást követően azt mondta, Ukrajna hálás az Egyesült Államok és a NATO támogatásáért. A jelen helyzetben az Egyesült Államok támogatása döntő fontosságú – közölte, és arra kérte Washingtont, valamint a nyugati partnerországokat, hogy tegyék világossá Oroszország számára: súlyos ára van az Ukrajna elleni agressziónak.
Az észak-artlanti katonai szövetség korábban arról tájékoztatott, hogy szerdán Brüsszelbe érkezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Sajtóinformációk szerint Austin egyebek mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről egyeztet a NATO főtitkárával és európai partnereivel.
Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán – videókonferencia keretében – a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderőösszevonásról és az afganisztáni helyzetről.
A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.
